A logisztika területe kiemelten fontos mind a napi működés során, mind pedig a jövőre vonatkozó tervek megvalósításában. A megfelelő logisztikai folyamatok és döntések nagymértékben meghatározzák a vállalatok sikeres működését, eredményességét, profit termelő képességét és a költségek alakulását. A tanulmány célja feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek útmutatást biztosíthatnak kihívásokkal küzdő vállalkozásoknak, segíteni tudják a hatékony működést.
A felelősségvállalás és a fenntarthatóság kérdése napjainkban egyre inkább fontossá válik a vállalatok és az egyének számára. A felsőoktatásnak kulcsszerepe van abban, hogy a következő generációk milyen tudással, képességekkel, attitűddel rendelkeznek a tanulmányaik elvégzése után. Jelen tanulmány fő kutatási kérdése, hogy milyen hatás érhető el a hallgatókban egy kurzuson keresztül, vagyis egy CSR témájával foglalkozó tárgy miként járul hozzá a kurzuson résztvevő hallgatók szemléletformálásához?
Agriculture employs more Yemenis than any other sector and spate irrigation is the largest source of irrigation water. Spate irrigation however is growing increasingly difficult to sustain in many areas due to water scarcity and unclear sharing of water amongst users. Mostly due to high population growth, misguided agricultural development and the growth of qat, a lack of law enforcement to regulate water use, and a vulnerable climate to climate change, the crisis may soon reach catastrophic levels.
A munkanélküliség a csökkenő tendencia ellenére is a mai magyar társadalom egyik legna-gyobb problémája, amelynek egyik legnagyobb kárvallottai és leginkább érintettjei a fiata-lok, a pályakezdők. A rendszerváltás után a munkanélküliek számának emelkedésével egy időben nőttek meg a területi, regionális különbségek is. Ez a különbség a munkanélküliek számában is megmutatkozik. A munkanélküliség növekedése a háztartások munkajövedel-meit csökkentette, ami különösen sújtotta a fiatalokat. Magyarországon és más EU orszá-gokban is (Gáti et al. 2012).
Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a jó kormányzás milyen értelmezési kereteket nyújthat a fejlődő térségek problémáinak vizsgálatakor. Hangsúlyos a jó kormányzás és a gazdasági fejlődés korrelációja, valamint annak bemutatása a Világbank-csoport, valamint Egyesült Királyság példáján keresztül, hogy a kormányzati teljesítőképesség miként jelenik meg a fejlesztéspolitikai diskurzusban, a 1990-es évtizedtől milyen alapelvek jellemezték a donor országok és szervezetek segélyezési gyakorlatát.
Milyen hatást gyakorol a Daimler AG kecskeméti autógyára a körülötte fekvő régióra? Megoldást jelenthet a több ezer foglalkoztatását lehetővé tevő autógyár és annak beszállítói a gazdasági és társadalmi problémákra? Csökkentek a vizsgált térségben fekvő települések közti különbségek?
Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat egy olyan régióban, ahol az autóipar nem volt szignifikánsan jelen, így hatásainak kimutathatósága egyértelműbb. Nem-empirikus vizsgálataink eredményei pedig meglátásunk szerint segítenek az autógyárat még pontosabban elhelyezni a térben.
The aim of this study is to give an overview on the concepts and practices of governance and good governance in the world with the recent Hungarian research results. It has always an important issue how good governance can lead to the development and catching up of rural areas, how it can translate economic growth to the welfare of people. Good governance has been placed high on the agenda of development policies, since it is supposed to create an environment in which sustained economic growth becomes achievable.
A vidékgazdasági stratégiák készítése, a tervezés napjainkban új értelmet talált, hiszen a globalizáció térnyerésével számos új tényező került az elemzések látókörébe. Azt is beláttuk, hogy napjainkban egy adott térségen belül a gazdasági változást részben külső erők határozzák meg - melyekre magán a térségen belüli szereplők nincsenek hatással -, részben pedig a helyi szereplők döntései és cselekedetei befolyásolják.
Napjainkban olyan gazdasági változásokon megyünk át, amik alapjaiban változtatják meg a világgazdaság körülményeit, hiszen kimerültek a korábbi növekedési források, a termelőtőke hozamai visszaestek, ennek megfelelően mérséklődött a beruházási kedv, mindezt tetézte a pénzügyi válság sokkoló hatása. A jelentős ipari államok gazdasági magterületein egyre súlyosabb feszültségek halmozódnak fel, részben a környezeti problémák előtérbe kerülése miatt, részben pedig a tradicionális termelési bázisok válsága következtében, amit tovább nehezített.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdasági, társadalmi és környezeti helyzet. A területi különbségek elmélyülése fokozódó problémákhoz vezetett. Tanulmányunkban kedvezőtlen helyzetű településeket és térségeket vizsgáltunk Bátonyterenye példáján keresztül. Elemzői vizsgálatunkban figyelembe vettük a szakirodalmi hátteret, szekunder adatbázisokat, gyakorlati példákat. Összességében elmondható, hogy ezen települések számára egyedi és átgondolt fejlesztési irányok szükségesek.
