This paper focuses attention on the fact that the V4 (Visegrád) countries are not equally well prepared to capitalize on the opportunities offered by the fourth industrial revolution because of the differences in the quality and skills of their human resources. On top of this they lag behind the more developed competitor countries in Western Europe in almost all major human indicators. Nine indicators describing human and knowledge characteristics are analyzed for the V4 and 5 developed countries.
A szolgáltatások egyre fontosabb szerepet töltenek be napjainkban, a szektor részarányának növekedése észrevehetően felértékelte a szolgáltatásnyújtást. Előtérbe került a minőségi szolgáltatás, és a vállalati stratégia része lett a szolgáltatásminőség. A vállalati célkitűzések között már nemcsak a bevétel vagy a fogyasztók számának maximalizálása szerepel, hanem a fogyasztók igényeinek minél magasabb szintű kielégítése is megjelent. A tanulmány célja esettanulmány keretein belül felmérni és értékelni egy szállodaipari vállalat szolgáltatásainak teljesítményét.
Rural population is vulnerable partly for its lack of self-sufficiency. This recognition considerably varies from the way rural territories functioned more than 200 years ago. The peasant societies were well known about sustaining themselves. A major trigger for the disappearance of this pattern was industrialization. This paper explicitly reviews a social perspective of industrialism and provides a novel point of view regarding its overall recognition. The present study states that there was an incremental effect of relying on machines. People have lost their sense of practical skills.
A tanulmány célja annak feltérképezése, hogy a vidéki – a magyarországi helyzetet alapul véve legtöbbször hátrányos helyzetű – térségek esetében a helyi szereplők milyen módon tudnak részt venni a térségek komplex felzárkóztatásában a vidékbiztonság kilenc pillérét figyelembe véve.
A nők gazdasági szerepe jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben Ezen felül a munkaerőpiacon megfigyelhető egy erőteljes generációváltás, mely jelentős kihívás elé állítja mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat. A generációk különféle jegyeket hordoznak, és eltérő elvárásokat támasztanak munkaadóik felé. Jelen tanulmányban a női generációk munkaerőpiaci részvételét vizsgálom Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. A szakirodalmi áttekintést követően az elemzés során az OECD és az Eurostat adataira támaszkodom.
Az endogén erőforrások szerepét a vidékfejlesztésben régóta hangsúlyozza a szakirodalom. Egy falukutató tábor keretén belül a mezőgazdaságnak, mint endogén erőforrásnak a szerepét vizsgáltuk egy hagyományos agrár település, a Kalocsa melletti Bátya esetében, különös tekintettel a foglalkoztatásra, illetve a helyi termék-előállításra. A falu történetében a zöldség - közte a fűszer-paprika - termesztés kiemelkedő.
A téma aktualitását a termőföld kitüntetett helyzete és a földértékelés reformjának megoldatlansága adja. A földértékelésnek az egyik oldala a természeti viszonyokat kifejező talajértékszám (termőhelyi értékszám), a másik pedig a közgazdasági tényezőket kifejező értékszám. E kettő együttesen fejezi ki a föld valós értékét. A földértékelésre vonatkozóan továbbra sincs egységesen alkalmazott módszer használatban az Európai Unióban, értékelési mód és cél szerint különbözik. Ez többek között problémát jelent a termőföld közgazdasági értékének és árának meghatározásában is.
A zöldturizmusnak/ökoturizmusnak mind a mai napig számos értelmezése van. Definiálásában nincs konszenzus a turisztikai szakirodalomban, mivel olyan turisztikai aktivitásokat foglal magában, amelyek átfedik a természeti-, kulturális-, aktív-, és falusi turizmus területeit, de akár városlátogatásban is szerepet kaphatnak (Drumm, 2005).
Tanulmányom célja a magyar települési szintű egészségegyenlőtlenségek bemutatása a gazdasági fejlettség összefüggésében. Ezen vizsgálati célhoz a gazdasági fejlettség háromtényezős (triadikus) felbontásának módszerét hívtam segítségül, amellyel kimutattam, hogy az egyes fejlettségi kategóriák és az egészségi állapot mutatói paralel módon alakulnak. Eredményeimet matematikai-statisztikai módszerekkel (Spearman-féle rangkorreláció, Kruskal-Wallis H test) is validáltam.
A legtöbb térség, település úgy tekint az idegenforgalomra, mint általános, minden esetben alkalmazható módszerre az adott helyzetből való kitörésre. Ha a gazdaságfejlesztési stratégiákat nemzetközi és hazai szinten is áttekintjük, a turizmus szinte valamennyiben megtalálható, mivel minden térségnek van olyan értéke, amely bemutatásra érdemes. Azonban önmagában a vonzerő még nem elegendő a sikerhez. Sőt, a fejlesztéshez sem, ha nem átgondoltan valósul meg. A tervezés nehézsége a rendkívül gyorsan változó gazdasági környezet, amelyet sokszor nehezen lehet követni.
