The paper is presenting an overview of six cross-border projects realized between Hungary and Serbia in the agricultural sector in the period 2010-2013. The aim of the research is to interpret projects’ goals, achievements, weaknesses, and contributions in socio-economic development of the northern bordering region of Serbia.
While the literature and the EU’s agricultural policy emphasize the role of local products and short supply chains (SSC), the market opportunities for small farmers are increasingly barren due to the price-depressing effect of large multinational firms, which can also be seen in local networks. The main goal of the paper was to examine how the local market as a classic form of the short supply chain can be characterized and whether its operation could be helped by modern solutions.
The study examines the population processes of Borsod-Abaúj-Zemplén County and the correlations of the participants in adult training between 2010 and 2019. The County's resident population is steadily declining, with the decline exceeding 110,000 over the past 20 years. The number of deaths each year exceeded the number of live births. The County has a slow process of depopulation and is characterized by aging. The county is characterized by significant migration losses, due to high unemployment and a relatively low employment rate.
The study uses different statistical methods to examine the change in the territorial distribution and concentration of the tertiary-educated population and the unemployed between 2001 and 2019. Among the known regional inequality indicators measuring regional disparities, the Dual index and the Hoover index were used. With the help of the location quotient (LQ), the representation of those with higher education in relation to the average was explored and represented at the settlement level.
In this paper, the effect of the Syrian war on the export of SMEs in Hatay province, located on the Syrian border, is investigated and the role of KOSGEB (SME Development Organization of Turkey) is discussed. For the analysis companies were selected from Hatay. The examined population consists of 1176 exporting enterprises which does export and the sample size was 107 units. Furthermore, an attempt is made to identify the relevant factors causing problems for the SME’s, namely if their country of origin, area of activity, export-orientation and exportintensity was a distinctive factor.
Globally, Small and Medium-Sized Enterprises (SMEs) have been recognized as pivotal contributors to the country’s economy. The main goal of this paper is to investigate country specific barriers to the internationalization process in SMEs in the transition country’s context. SMEs in transition countries deal with the common challenges that are usually occurred in other economies as well and they also have to overcome challenges of institutional external and internal barriers during their internationalization.
Magyarország olyan természeti adottságokkal (gazdaságföldrajzi, időjárási feltételek, biológiai alapok, termelési kultúrák) és humán erőforrásokkal rendelkezik, amelyek a legtöbb európai országgal szemben komparatív előnyt biztosítanak az agrártermelés számára. Mégis a mai magyar mezőgazdasággal kapcsolatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy az “agrárium” húzóágazata-e a modernizációnak, hanem az, hogy hogyan tud alkalmazkodni a globális élelmiszeripari trendek változásainak.
Vajdaság, földrajzi és közigazgatási egység, Szerbia északi részén terül el, kedvező földrajzi fekvéssel rendelkezik. A területet intenzív népmozgások, a nemzeti arányok folyamatos változásai jellemezték. Mai területén 26 nemzetiség él, amelyek közül a magyar közösség a legszámottevőbb. A tartományi hivatalokban hat hivatalos nyelv van használatban.
A közlekedés az Európai Unió gazdaságának fontos ágazata, létfontosságú szerepet játszik a mai mobil társadalomban. A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedésen belüli részarányára 10%-os célérték elérését tűzte ki 2020-ra. A közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya, míg 2004-ben csupán 1,5%-ot tett ki, az elmúlt három évben már látványosan közelítette a célértéket (2017-ben 7,5%, 2018-ban 8,3%, 2019-ben pedig 8,9%-ra nőtt). Az egyes tagországok ugyanakkor eltérő pozícióval bírnak.
Az egyes területegységek, régiók vagy különböző típusú települések komplex vizsgálata igen hosszú múltra tekint vissza globálisan is és hazánkban is. A különböző társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők folyamatos változása, illetve az ezek által generált folyamatok következtében egy igen összetett kérdéskört vonunk vizsgálat alá, melynek fókuszában a Paksi Társadalmi Tanács települései szerepelnek. A Paksi Társadalmi Tanács megnevezést a Miniszterelnökség által 2015-ben lehatárolásra került, a Duna két oldalán fekvő fejlesztési zóna viseli.
