Kutatási munkámban a két legelterjedtebb projektmódszertant (vízesés és agilis) vizsgálom és konkrét szempontok alapján elemzem a különbözőségeket az általam korábban vezetett projekteken keresztül. Eddigi tapasztalataim alapján elmondható, hogy nem lehet csak az egyiket vagy csak a másikat alkalmazni, szükség van széles látókörre és mindkét módszertan alapos ismeretére ahhoz, hogy bármilyen projekt során a tudásunk szerinti legjobb lépést tegyük meg vagy döntést hozzuk meg egy-egy szituációban.
A COVID-19 járvány hatásai miatt az autóipar hosszúra nyúlt, globális, többlépcsős, az egyes tevékenységeket egyes térségekbe kiszervező beszállítói láncain célszerű rövidíteni. A helyi gyártókhoz közelebb lévő beszállítói láncok kevésbé sérülékenyek a negatív globális folyamatokkal szemben, jobban menedzselhetők a határon átnyúló együttműködések keretében a tudás és technológia transzferrel, szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések is. Alapvető fontosságú a legmegfelelőbb beszállítók kiválasztása.
Jelen kézirat az okos falvak, autonóm falvak és alternatív energiaforrások legfontosabb fogalmainak áttekintését és legfontosabb térgazdasági összefüggéseinek bemutatását tűzi ki alapvető célul. Napjainkban kiemelt fontosságú az SMART tényezők tárgazdasági szerepe a településeken (digitalizáció jelene), az okos falvak, okos megoldások és autonóm falvak definiálása vidéken, illetve az alternatív energiaforrások, ökotelepülések bemutatása, melyhez szorosan kapcsolódik a SMART Rural21 zászlóshajó projekt is.
A tanulmány középpontjában a romániai kis-középvárosok átfogó gazdasági és társadalmi vizsgálata áll. A kutatásunk során a Romániai Nemzeti Statisztikai Hivatal releváns adatai kerültek felhasználásra a két vizsgálati évre, 2015-re és 2019-re vonatkoztatva. Az alapmutatók rendszeréből komplex fejlettségi mutató került kiszámításra, mely során a 24 db alapmutatóból 15 db normalizált, komplex mutatót került kialakításra, melyeket három vizsgálati csoportra osztottunk: demográfiai-társadalmi pillér; ökonómiai pillér; infrastrukturális pillér.
Az elmúlt években lezajló, életünket nagyban meghatározó konjunkturális változások hatására a társadalomnak szükségszerűen szembesülnie kellett azokkal az externáliákkal, amelyek mind az egészségünket, környezetünket, továbbá jóléti viszonyainkat is átstrukturálták. A társadalom tagjai a pandémia időszaka alatt többségében felértékelték egészségük és az élhető környezet fontosságát, a tipikusan vidéki jellemzőkkel bíró életforma jelentőségét, az élhető tér kialakítását, köztük az alternatív, fenntartható építészeti lehetőségek kiaknázását egyaránt.
Ebben tanulmányunkban női vezetők esetében vizsgáljuk meg a családi állapot hatását a vezetői szerepekre és az ehhez kötődő attitűdökre. A tanulmányunkban az alábbi kutatási kérdésre keressük a választ: női vezetők esetében a családi állapot befolyásolja-e a vezetői szerepek megítélését. Ehhez kapcsolódóan három hipotézist fogalmazunk meg melyek: H(1) szerint: a vezetői sikeresség szempontjából a válaszadók a családi állapotuk alapján más-más tényezőket tartanak fontosnak.
Komárom-Esztergom megye (KEM) egyik húzóágazata az autóipar, amely szerkezeti átalakulás előtt áll. Ennek hátterében az alternatív elektromos hajtások előtérbe kerülése, a demográfiai folyamatok miatti munkaerőhiány, valamint a „COVID-19” okozta válsághelyzet termelésre, keresletre, beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatások miatt az Ipar 4.0. folyamathoz köthető automatizációs, robotizációs, digitalizációs, mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos globális trendek állnak.
A 2019 év végén megjelenő, majd 2020-ban pandémiává vált koronavírus jelentős hatást gyakorolt nemcsak az egészségügyre, hanem a világgazdaságra is. A koronavírus-járvány okozta válság kihívás elé állította a gazdaság szereplőit. A kereslet drasztikus visszaesése és a kényszerű karantén intézkedések hatására a válság a munka világában is egyből jelentkezett, ez pedig emberek millióinak életére és megélhetésére volt azonnali következményekkel. A járvány által legsúlyosabban érintett iparágak (pl.
After World War II, Borsod-Abaúj-Zemplén county evolved into a major industrial centre due to coal mining, which was given priority in order to meet the industry’s growing demand for energy. Following the change of regime, the processes of deindustrialisation, which affected the various parts of the country very differently due to their diverse characteristics, had serious consequences in this county. Decline in mining had a major role in this. The county’s economic and social indicators still reflect this shock. The 2008 financial crisis shed doubts on the process of deindustrialisation.
Innovation leadership is critical in enhancing a firm’s success in today’s changing markets. This research investigates the changes in entrepreneurial leadership attributes amid the fourth industrial revolution and the fast pace of technological advancement. This study helps to understand how leadership traits may help entrepreneurs fully exploit the advantages of this revolution and gain a competitive advantage.
