Gyorsmenü

HB

Economic theory, Demography

The middle-income trap

Middle-income trap has become a very popular narrative to explain the fact, that while it is relatively “easy” to catch up from low to middle-income level, it has been very hard and rare to emerge from the middle-income status into a highly developed economy. The question is, how to escape this trap? why some countries have been successful although the great majority has failed?

Nagy mennyiségű szakirodalom feldolgozásának támogatása egy tudományos folyóirat cikkeinek tartalom szerinti kategorizálásával szöveg-sűrűségi mutatók alapján a Simulation & Gaming tudományos folyóirat példáján

A tanulmány egy folyóirat példáján mutatja be, hogy számítógéppel támogatott módszerrel hogyan lehet tartalom szerinti elemzéssel csökkenteni az irodalom feldolgozása során szelektálásra fordítandó időt. A kutatás 899 dokumentum, ebből 561 darab kutatási cikk esetében végez szógyakorisága alapján témába történő rendezést, melyet faktor- és klaszteranalízis segít.

 

Lokális identitáskonstrukciók vizsgálata Sopronban

Az elmúlt években zajló külső és belső migrációs folyamatoknak köszönhetően Sopron és térsége két irányból nyitott kaputelepüléssé vált Ausztria és Magyarország között. Ez a folyamat kihatással van a város lakosságszámának és térszerkezetének alakulásán túl az ott élők mindennapjaira is. Ezen okból kifolyólag jelen kutatás azt hivatott vizsgálni, hogy Sopronnak, a „hűség és szabadság” városának lakossága lokális identitásában hogyan jelenik meg a városba érkező betelepülőkhöz való viszony.

Az immateriális tőke vizsgálata a hazai LEADER helyi akciócsoportokban

Nemzetközi kutatási eredmények azt mutatják, hogy az EU LEADER programjának jelentős szerepe van egy adott régióban a területi tőke mennyiségének növelésében, az egyes tőkeelemek minőségének javításában és a köztük lévő kapcsolatok erősítésében. A hazai LEADER kistérségekben azonban ez idáig nem vizsgálták a területi tőke jellemzőit alaposabban a jelenlegi programozási időszakban. Éppen ez az oka annak, hogy írásunkban az immateriális tőke legfőbb sajátosságait tanulmányozzuk a jelenleg futó LEADER programban.

Térbeli teljesítményértékelés a Közép-Magyarországi régióban

Egy település túlélése nagyban függ az ott befektetett tőkétől, mely tőkét pedig alapvetően saját erőforrásaik megfelelő felhasználásával és fejlesztésével tudják magukhoz vonzani. A V4-es országokra jellemzően, Magyarországon is alapvetően nagyvárosok tudják saját erőforrásaikat úgy fejleszteni, hogy tőkevonzó képessége stabil legyen. A fővárosok közelében ez a tendencia még inkább igaz, melynek mértéke olyan szintű, hogy a konvergencia szint fölé emeli az adott régiókat.

A multikulturalitás matematikája, avagy a „szómágiától” a robot-szakértőkig

A multikulturalitás önmagában is olyan kifejezés/jelenség, mely közvetlenül nem mérhető. Csak az emberi elme találékonyságának köszönheti létét minden hasonló szó. Vélelmezhetően az emberi nyelv több szóval dolgozik, mint amennyit a fogalom-alkotó mesterséges intelligenciák ugyanazon valóságélmény leképezéséhez szükségeltetnek. A robotizált modellalkotás az emberi intuíció segítségével menti át az emberi intuíció termékeit forráskódba, s teszi mindezt az operacionalizálás, az objektiválás és az optimalizálás (OOO) elveinek egyidejű alkalmazása mellett.

Fókuszban az alkalmazottak

Napjainkban igen gyakran hallhatunk a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (CSR), vállalatok felelős vagy éppen felelőtlen üzleti magatartásáról. Mi is valójában a CSR, milyen tevékenységeket takar, PR vagy marketing eszköz, vagy éppen menedzsment szemlélet, és mi állhat egy-egy vállalat esetében a hangzatos CSR tevékenységek hátterében? A CSR vizsgálható vállalaton belül és kívül, valamint holisztikus megközelítésben. A tanulmány a vállalaton belüli dimenzióra fókuszál, vizsgálva a CSR alkalmazottakra irányuló gyakorlati megvalósulását.