Middle-income trap has become a very popular narrative to explain the fact, that while it is relatively “easy” to catch up from low to middle-income level, it has been very hard and rare to emerge from the middle-income status into a highly developed economy. The question is, how to escape this trap? why some countries have been successful although the great majority has failed?
A tanulmány egy folyóirat példáján mutatja be, hogy számítógéppel támogatott módszerrel hogyan lehet tartalom szerinti elemzéssel csökkenteni az irodalom feldolgozása során szelektálásra fordítandó időt. A kutatás 899 dokumentum, ebből 561 darab kutatási cikk esetében végez szógyakorisága alapján témába történő rendezést, melyet faktor- és klaszteranalízis segít.
Az elmúlt években zajló külső és belső migrációs folyamatoknak köszönhetően Sopron és térsége két irányból nyitott kaputelepüléssé vált Ausztria és Magyarország között. Ez a folyamat kihatással van a város lakosságszámának és térszerkezetének alakulásán túl az ott élők mindennapjaira is. Ezen okból kifolyólag jelen kutatás azt hivatott vizsgálni, hogy Sopronnak, a „hűség és szabadság” városának lakossága lokális identitásában hogyan jelenik meg a városba érkező betelepülőkhöz való viszony.
Nemzetközi kutatási eredmények azt mutatják, hogy az EU LEADER programjának jelentős szerepe van egy adott régióban a területi tőke mennyiségének növelésében, az egyes tőkeelemek minőségének javításában és a köztük lévő kapcsolatok erősítésében. A hazai LEADER kistérségekben azonban ez idáig nem vizsgálták a területi tőke jellemzőit alaposabban a jelenlegi programozási időszakban. Éppen ez az oka annak, hogy írásunkban az immateriális tőke legfőbb sajátosságait tanulmányozzuk a jelenleg futó LEADER programban.
Egy település túlélése nagyban függ az ott befektetett tőkétől, mely tőkét pedig alapvetően saját erőforrásaik megfelelő felhasználásával és fejlesztésével tudják magukhoz vonzani. A V4-es országokra jellemzően, Magyarországon is alapvetően nagyvárosok tudják saját erőforrásaikat úgy fejleszteni, hogy tőkevonzó képessége stabil legyen. A fővárosok közelében ez a tendencia még inkább igaz, melynek mértéke olyan szintű, hogy a konvergencia szint fölé emeli az adott régiókat.
A multikulturalitás önmagában is olyan kifejezés/jelenség, mely közvetlenül nem mérhető. Csak az emberi elme találékonyságának köszönheti létét minden hasonló szó. Vélelmezhetően az emberi nyelv több szóval dolgozik, mint amennyit a fogalom-alkotó mesterséges intelligenciák ugyanazon valóságélmény leképezéséhez szükségeltetnek. A robotizált modellalkotás az emberi intuíció segítségével menti át az emberi intuíció termékeit forráskódba, s teszi mindezt az operacionalizálás, az objektiválás és az optimalizálás (OOO) elveinek egyidejű alkalmazása mellett.
Napjainkban igen gyakran hallhatunk a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (CSR), vállalatok felelős vagy éppen felelőtlen üzleti magatartásáról. Mi is valójában a CSR, milyen tevékenységeket takar, PR vagy marketing eszköz, vagy éppen menedzsment szemlélet, és mi állhat egy-egy vállalat esetében a hangzatos CSR tevékenységek hátterében? A CSR vizsgálható vállalaton belül és kívül, valamint holisztikus megközelítésben. A tanulmány a vállalaton belüli dimenzióra fókuszál, vizsgálva a CSR alkalmazottakra irányuló gyakorlati megvalósulását.
