területfejlesztés

Az egyes területegységek, régiók vagy különböző típusú települések komplex vizsgálata igen hosszú múltra tekint vissza globálisan is és hazánkban is. A különböző társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők folyamatos változása, illetve az ezek által generált folyamatok következtében egy igen összetett kérdéskört vonunk vizsgálat alá, melynek fókuszában a Paksi Társadalmi Tanács települései szerepelnek. A Paksi Társadalmi Tanács megnevezést a Miniszterelnökség által 2015-ben lehatárolásra került, a Duna két oldalán fekvő fejlesztési zóna viseli.

A Paks és vonzáskörzetében zajló jelenlegi, illetve tervezett, jövőbeli fejlesztések mind a helyi társadalom, mind a gazdaság, mind pedig az infrastruktúra fejlődése szempontjából fontos tényezőként jelennek meg. Az országos szinten is magas prioritással bíró térségi fejlesztések az említett „alrendszerek” vizsgálatával válhatnak érthetővé, illetve átláthatóvá.

A globalizáció eredményeként megfogalmazható, hogy a térbeli fejlesztések elsősorban a helyi erőforrásokra támaszkodnak. Az endogén forrásokra alapozott fejlesztések sérülékenysége a lokális erőforrásoktól való függőségből fakadóan kimutatható a vidékfejlesztésben. Fokozottan kiemelendő a helyi erőforrások, tevékenységek és integrált szereplők fontossága, ezen tényezők megközelítése az endogén fejlődésben. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a lakosságnak rendkívüli szerepe van a fejlesztés megtervezésében és végrehajtásában, így ezen tényező valóban nélkülözhetetlenek.

A rendszerváltás óta eltelt közel három évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk fejlettségi térképét. Vannak térségek, amelyek a nyertesei lettek, míg mások szenvedő alanyaivá váltak az átalakulásnak. Ezzel szoros összefüggésben áll az a tény, hogy napjainkban a legfejlettebb területeken a legintenzívebb az urbanizálódás folyamata. A térségek városiasodása, fejlettsége vagy éppen elmaradottsága sajátos okokból ered, ezért helyzetüket is egyedi módon kell kezelni.

Románia tudatos térségi szerepvállalásának vizsgálatához az alábbi fogalmak, törvények megértésére, kibontására, elemzésére, különböző elméletek bemutatására, értelmezésére volt szükségem: a regionális politika fogalmának értelmezése, a területi kohézió céljai, melyek a városok szerepe, funkciói, melyek a területfejlesztés elvei, illetve célkitűzései.

A városszétfolyás egy jellegzetes „betegség” az Egyesült Államokban, és bár Európában kevésbé jellemző, itt is vannak rá példák. Komoly problémákat vonz maga után: környezeti, egészségügyi, pénzügyi és várostervezési kihívásokat, amelyeket muszáj kezelni, illetve megelőzni. Erre számos módszert ismer a szakirodalom, jelen tanulmány kettőt mutat be ezek közül: a kompakt város és a lassú város modelleket. Mindkét modell eltér a hagyományos városmodellektől, és egyik sem hoz biztos megoldást.

Jelen tanulmány a lakossági elégedettség és szokások vizsgálatára terjed ki a Gyöngyösi kistérség területén. A kérdőívezés célja a városlakók és a nem városlakók véleménykülönbség vizsgálata az elköltözési szándék, tájékozódási szokások és a kistérségi elégedettség témakörében. Az eredmények alapján elmondható, hogy a falu és városlakó válaszolók közel azonos arányban tervezik településük elhagyását. A kistérségi elégedettség kérdéskörét vizsgálva 10-ből 8 esetben szignifikáns véleménykülönbség mutatkozik, mely igazolja a két településtípus eltérő kihívásait.