Gyorsmenü

R10

General

Hargita megye gazdaságának térségi szintű elemzése a vállalkozások alapvető adatai alapján

Székelyföldön, a Hargita két oldalán állandó beszédtéma, hogy hol jobb Udvarhelyen vagy Csíkban. Jelen elemzés ugyan nem ad választ erre az örök kérdésre, viszont a helyi vállalkozások adatainak segítségével képet ad a Hargita megyei térségek (Csík, Gyergyó, Udvarhely) vállalati fejlettségéről.

A paksi gazdasági és fejlesztési öv vizsgálata

Az egyes területegységek, régiók vagy különböző típusú települések komplex vizsgálata igen hosszú múltra tekint vissza globálisan is és hazánkban is. A különböző társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők folyamatos változása, illetve az ezek által generált folyamatok következtében egy igen összetett kérdéskört vonunk vizsgálat alá, melynek fókuszában a Paksi Társadalmi Tanács települései szerepelnek. A Paksi Társadalmi Tanács megnevezést a Miniszterelnökség által 2015-ben lehatárolásra került, a Duna két oldalán fekvő fejlesztési zóna viseli.

A legjelentősebb fejlesztési programok területi vetületeinek és eredményeinek vizsgálata Vajdaságban

Vajdaság jelenleg az ország egyik húzó régiója gazdasági tekintetben, ez a jó földrajzi helyzetből, az évszázados hagyományokból, a jó minőségű termőföldre épülő feldolgozóiparból és a többi régió elmaradottságából következik. Vajdaság, mint régió területi és gazdasági fejlődése hasonló mértékben alapul az exogén és az endogén fejlődési formákra.

Térbeli összefüggések vizsgálata Paks és Kalocsa gravitációs zónájában

A Paks és vonzáskörzetében zajló jelenlegi, illetve tervezett, jövőbeli fejlesztések mind a helyi társadalom, mind a gazdaság, mind pedig az infrastruktúra fejlődése szempontjából fontos tényezőként jelennek meg. Az országos szinten is magas prioritással bíró térségi fejlesztések az említett „alrendszerek” vizsgálatával válhatnak érthetővé, illetve átláthatóvá.

A vidékfejlesztés térbeli változásainak összefüggései

A globalizáció eredményeként megfogalmazható, hogy a térbeli fejlesztések elsősorban a helyi erőforrásokra támaszkodnak. Az endogén forrásokra alapozott fejlesztések sérülékenysége a lokális erőforrásoktól való függőségből fakadóan kimutatható a vidékfejlesztésben. Fokozottan kiemelendő a helyi erőforrások, tevékenységek és integrált szereplők fontossága, ezen tényezők megközelítése az endogén fejlődésben. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a lakosságnak rendkívüli szerepe van a fejlesztés megtervezésében és végrehajtásában, így ezen tényező valóban nélkülözhetetlenek.

A Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program előzményei, megvalósulása és eredményei

Gazdaságfejlesztés alatt olyan tudatos beavatkozást értünk, amely gazdasági folyamatok irányát, gazdasági változások mértékét hivatott befolyásolni. Magyarország kormánya 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programot indított a Kárpát-medencében. A Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program jelenleg Magyarország legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési programja, amely úttörő a külhoni gazdaságfejlesztési programok megvalósítása terén, mintaként szolgál a hasonló külhoni programok megvalósításához.

 

A regionális térszerkezet változásainak kapcsolatrendszere

A rendszerváltás óta eltelt közel három évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk fejlettségi térképét. Vannak térségek, amelyek a nyertesei lettek, míg mások szenvedő alanyaivá váltak az átalakulásnak. Ezzel szoros összefüggésben áll az a tény, hogy napjainkban a legfejlettebb területeken a legintenzívebb az urbanizálódás folyamata. A térségek városiasodása, fejlettsége vagy éppen elmaradottsága sajátos okokból ered, ezért helyzetüket is egyedi módon kell kezelni.

Sopronból áttekintve: magyar munkavállalási tendenciák Ausztriában

Tanulmányomban azokról a tendenciákról lesz szó, melyek a magyarok ausztriai munkavállalását jellemzik az elmúlt 10-15 évben. Viszonyítási pontom Sopron városa, mely a magyarországi belső migráció egyik legfontosabb céltelepülésévé vált. Az előzmények összefoglalását követően a határ közeli városok szerepváltozásainak áttekintését adom meg, majd az Ausztriát célzó magyar migrációs tendenciák jellegzetességére koncentrálok.

The marketing channels of the local food production and their food safety requirements

As the consequence of the modernization of the consumer habits and the intensive concentration process in retail sector there is an emerging need for building closer consumer- producer relations (Szabó, 2014).

Applied food safety requirements in the case of organic farmers’ food processing activity and their effects on the production

The improvement of the organic farming is a basic aim of the national agricultural policy for years. The new CAP 2014-2020 also strengthen the central role of organic agriculture in the fight against climate change, the protection of the environment and the preservation of biodiversity. The organic farms are usually small scale enterprises so their development also relating to the improvement of the Short Food Supply Chains which is supported in the frame of the Rural Development Programme.

Oldalak