Gyorsmenü

R10

General

A hazai okos és autonóm falvak területi összefüggései

Jelen kézirat az okos falvak, autonóm falvak és alternatív energiaforrások legfontosabb fogalmainak áttekintését és legfontosabb térgazdasági összefüggéseinek bemutatását tűzi ki alapvető célul. Napjainkban kiemelt fontosságú az SMART tényezők tárgazdasági szerepe a településeken (digitalizáció jelene), az okos falvak, okos megoldások és autonóm falvak definiálása vidéken, illetve az alternatív energiaforrások, ökotelepülések bemutatása, melyhez szorosan kapcsolódik a SMART Rural21 zászlóshajó projekt is.

Románia középvárosainak gazdasági és társadalmi összehasonlítása Kárpátokon innen és túl

A tanulmány középpontjában a romániai kis-középvárosok átfogó gazdasági és társadalmi vizsgálata áll. A kutatásunk során a Romániai Nemzeti Statisztikai Hivatal releváns adatai kerültek felhasználásra a két vizsgálati évre, 2015-re és 2019-re vonatkoztatva. Az alapmutatók rendszeréből komplex fejlettségi mutató került kiszámításra, mely során a 24 db alapmutatóból 15 db normalizált, komplex mutatót került kialakításra, melyeket három vizsgálati csoportra osztottunk: demográfiai-társadalmi pillér; ökonómiai pillér; infrastrukturális pillér.

A vidéki tér fenntartható fejlesztési lehetőségének vizsgálata, különös tekintettel az ipari kender hasznosítására

Az elmúlt években lezajló, életünket nagyban meghatározó konjunkturális változások hatására a társadalomnak szükségszerűen szembesülnie kellett azokkal az externáliákkal, amelyek mind az egészségünket, környezetünket, továbbá jóléti viszonyainkat is átstrukturálták. A társadalom tagjai a pandémia időszaka alatt többségében felértékelték egészségük és az élhető környezet fontosságát, a tipikusan vidéki jellemzőkkel bíró életforma jelentőségét, az élhető tér kialakítását, köztük az alternatív, fenntartható építészeti lehetőségek kiaknázását egyaránt.

A mezőgazdasági földhasználat történeti változásai Magyarországon

Magyarország olyan természeti adottságokkal (gazdaságföldrajzi, időjárási feltételek, biológiai alapok, termelési kultúrák) és humán erőforrásokkal rendelkezik, amelyek a legtöbb európai országgal szemben komparatív előnyt biztosítanak az agrártermelés számára. Mégis a mai magyar mezőgazdasággal kapcsolatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy az “agrárium” húzóágazata-e a modernizációnak, hanem az, hogy hogyan tud alkalmazkodni a globális élelmiszeripari trendek változásainak.

Gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében a vajdasági népesedési folyamatok tükrében

Vajdaság, földrajzi és közigazgatási egység, Szerbia északi részén terül el, kedvező földrajzi fekvéssel rendelkezik. A területet intenzív népmozgások, a nemzeti arányok folyamatos változásai jellemezték. Mai területén 26 nemzetiség él, amelyek közül a magyar közösség a legszámottevőbb. A tartományi hivatalokban hat hivatalos nyelv van használatban.

A közlekedési infrastruktúra változásainak hatása az Ipoly-völgyének társadalmi kapcsolatrendszerére

A közlekedés egyidős az emberiséggel, a társadalom, technika és közlekedés fejlődése párhuzamosan, egymásra hatva változott. A közlekedés alapvető feladata a helyváltoztatás, avalamint gazdasági összekötő kapocs, és közvetítő. Sokáig a közlekedés a kommunikáció egyik csatornája is volt, így nem kérdőjelezhető meg a fontossága. Napjainkban megfigyelhető igazán, hogy annak ellenére, hogy a virtuális tér a kommunikáció szinte minden területét ki tudja pótolni, mégsem tudja a személyes megjelenést, személyes kapcsolatokat helyettesíteni.

Hargita megye gazdaságának térségi szintű elemzése a vállalkozások alapvető adatai alapján

Székelyföldön, a Hargita két oldalán állandó beszédtéma, hogy hol jobb Udvarhelyen vagy Csíkban. Jelen elemzés ugyan nem ad választ erre az örök kérdésre, viszont a helyi vállalkozások adatainak segítségével képet ad a Hargita megyei térségek (Csík, Gyergyó, Udvarhely) vállalati fejlettségéről.

A paksi gazdasági és fejlesztési öv vizsgálata

Az egyes területegységek, régiók vagy különböző típusú települések komplex vizsgálata igen hosszú múltra tekint vissza globálisan is és hazánkban is. A különböző társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők folyamatos változása, illetve az ezek által generált folyamatok következtében egy igen összetett kérdéskört vonunk vizsgálat alá, melynek fókuszában a Paksi Társadalmi Tanács települései szerepelnek. A Paksi Társadalmi Tanács megnevezést a Miniszterelnökség által 2015-ben lehatárolásra került, a Duna két oldalán fekvő fejlesztési zóna viseli.

A legjelentősebb fejlesztési programok területi vetületeinek és eredményeinek vizsgálata Vajdaságban

Vajdaság jelenleg az ország egyik húzó régiója gazdasági tekintetben, ez a jó földrajzi helyzetből, az évszázados hagyományokból, a jó minőségű termőföldre épülő feldolgozóiparból és a többi régió elmaradottságából következik. Vajdaság, mint régió területi és gazdasági fejlődése hasonló mértékben alapul az exogén és az endogén fejlődési formákra.

Térbeli összefüggések vizsgálata Paks és Kalocsa gravitációs zónájában

A Paks és vonzáskörzetében zajló jelenlegi, illetve tervezett, jövőbeli fejlesztések mind a helyi társadalom, mind a gazdaság, mind pedig az infrastruktúra fejlődése szempontjából fontos tényezőként jelennek meg. Az országos szinten is magas prioritással bíró térségi fejlesztések az említett „alrendszerek” vizsgálatával válhatnak érthetővé, illetve átláthatóvá.

Oldalak