Gyorsmenü

R10

General

A mezőgazdasági földhasználat történeti változásai Magyarországon

Magyarország olyan természeti adottságokkal (gazdaságföldrajzi, időjárási feltételek, biológiai alapok, termelési kultúrák) és humán erőforrásokkal rendelkezik, amelyek a legtöbb európai országgal szemben komparatív előnyt biztosítanak az agrártermelés számára. Mégis a mai magyar mezőgazdasággal kapcsolatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy az “agrárium” húzóágazata-e a modernizációnak, hanem az, hogy hogyan tud alkalmazkodni a globális élelmiszeripari trendek változásainak.

Gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében a vajdasági népesedési folyamatok tükrében

Vajdaság, földrajzi és közigazgatási egység, Szerbia északi részén terül el, kedvező földrajzi fekvéssel rendelkezik. A területet intenzív népmozgások, a nemzeti arányok folyamatos változásai jellemezték. Mai területén 26 nemzetiség él, amelyek közül a magyar közösség a legszámottevőbb. A tartományi hivatalokban hat hivatalos nyelv van használatban.

A közlekedési infrastruktúra változásainak hatása az Ipoly-völgyének társadalmi kapcsolatrendszerére

A közlekedés egyidős az emberiséggel, a társadalom, technika és közlekedés fejlődése párhuzamosan, egymásra hatva változott. A közlekedés alapvető feladata a helyváltoztatás, avalamint gazdasági összekötő kapocs, és közvetítő. Sokáig a közlekedés a kommunikáció egyik csatornája is volt, így nem kérdőjelezhető meg a fontossága. Napjainkban megfigyelhető igazán, hogy annak ellenére, hogy a virtuális tér a kommunikáció szinte minden területét ki tudja pótolni, mégsem tudja a személyes megjelenést, személyes kapcsolatokat helyettesíteni.

Hargita megye gazdaságának térségi szintű elemzése a vállalkozások alapvető adatai alapján

Székelyföldön, a Hargita két oldalán állandó beszédtéma, hogy hol jobb Udvarhelyen vagy Csíkban. Jelen elemzés ugyan nem ad választ erre az örök kérdésre, viszont a helyi vállalkozások adatainak segítségével képet ad a Hargita megyei térségek (Csík, Gyergyó, Udvarhely) vállalati fejlettségéről.

A paksi gazdasági és fejlesztési öv vizsgálata

Az egyes területegységek, régiók vagy különböző típusú települések komplex vizsgálata igen hosszú múltra tekint vissza globálisan is és hazánkban is. A különböző társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők folyamatos változása, illetve az ezek által generált folyamatok következtében egy igen összetett kérdéskört vonunk vizsgálat alá, melynek fókuszában a Paksi Társadalmi Tanács települései szerepelnek. A Paksi Társadalmi Tanács megnevezést a Miniszterelnökség által 2015-ben lehatárolásra került, a Duna két oldalán fekvő fejlesztési zóna viseli.

A legjelentősebb fejlesztési programok területi vetületeinek és eredményeinek vizsgálata Vajdaságban

Vajdaság jelenleg az ország egyik húzó régiója gazdasági tekintetben, ez a jó földrajzi helyzetből, az évszázados hagyományokból, a jó minőségű termőföldre épülő feldolgozóiparból és a többi régió elmaradottságából következik. Vajdaság, mint régió területi és gazdasági fejlődése hasonló mértékben alapul az exogén és az endogén fejlődési formákra.

Térbeli összefüggések vizsgálata Paks és Kalocsa gravitációs zónájában

A Paks és vonzáskörzetében zajló jelenlegi, illetve tervezett, jövőbeli fejlesztések mind a helyi társadalom, mind a gazdaság, mind pedig az infrastruktúra fejlődése szempontjából fontos tényezőként jelennek meg. Az országos szinten is magas prioritással bíró térségi fejlesztések az említett „alrendszerek” vizsgálatával válhatnak érthetővé, illetve átláthatóvá.

A vidékfejlesztés térbeli változásainak összefüggései

A globalizáció eredményeként megfogalmazható, hogy a térbeli fejlesztések elsősorban a helyi erőforrásokra támaszkodnak. Az endogén forrásokra alapozott fejlesztések sérülékenysége a lokális erőforrásoktól való függőségből fakadóan kimutatható a vidékfejlesztésben. Fokozottan kiemelendő a helyi erőforrások, tevékenységek és integrált szereplők fontossága, ezen tényezők megközelítése az endogén fejlődésben. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a lakosságnak rendkívüli szerepe van a fejlesztés megtervezésében és végrehajtásában, így ezen tényező valóban nélkülözhetetlenek.

A Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program előzményei, megvalósulása és eredményei

Gazdaságfejlesztés alatt olyan tudatos beavatkozást értünk, amely gazdasági folyamatok irányát, gazdasági változások mértékét hivatott befolyásolni. Magyarország kormánya 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programot indított a Kárpát-medencében. A Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program jelenleg Magyarország legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési programja, amely úttörő a külhoni gazdaságfejlesztési programok megvalósítása terén, mintaként szolgál a hasonló külhoni programok megvalósításához.

 

A regionális térszerkezet változásainak kapcsolatrendszere

A rendszerváltás óta eltelt közel három évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk fejlettségi térképét. Vannak térségek, amelyek a nyertesei lettek, míg mások szenvedő alanyaivá váltak az átalakulásnak. Ezzel szoros összefüggésben áll az a tény, hogy napjainkban a legfejlettebb területeken a legintenzívebb az urbanizálódás folyamata. A térségek városiasodása, fejlettsége vagy éppen elmaradottsága sajátos okokból ered, ezért helyzetüket is egyedi módon kell kezelni.

Oldalak