Gyorsmenü

R10

General

A SMART kezdeményezések alkalmazhatóságának vizsgálata Magyarországon

Az évről évre megjelenő hazai és nemzetközi szakirodalmak, illetve a számos SMART témakörben készülő publikáció is igazolja azt a tényt, hogy napjainkban a területfejlesztés egyre nagyobb figyelmet fordít az innováció feltételeinek és hatásainak vizsgálatára. Az elmúlt két évtizedben az Európai Unió is újraértékelte az innovációs politikáját, amelynek hatására új eszközök és módszerek jelentek meg a SMART tényezőkhöz kapcsolódóan.

Az immateriális tőke vizsgálata a hazai LEADER helyi akciócsoportokban

Nemzetközi kutatási eredmények azt mutatják, hogy az EU LEADER programjának jelentős szerepe van egy adott régióban a területi tőke mennyiségének növelésében, az egyes tőkeelemek minőségének javításában és a köztük lévő kapcsolatok erősítésében. A hazai LEADER kistérségekben azonban ez idáig nem vizsgálták a területi tőke jellemzőit alaposabban a jelenlegi programozási időszakban. Éppen ez az oka annak, hogy írásunkban az immateriális tőke legfőbb sajátosságait tanulmányozzuk a jelenleg futó LEADER programban.

„Lesz ez még így sem” avagy a településvezetők szerepe helyi fejlesztésekben két település példáján keresztül

Írásunk célja, hogy rávilágítson a területi politikában az önkormányzatok, azon belül pedig a településvezetők meghatározó szerepére. A települések fejlesztési lehetőségeinek a természeti és társadalmi adottságokon – földrajzi elhelyezkedés, lakosságszám, az ott élők iskolai végzettsége, stb. – túlmenően, további meghatározó eleme a vezetés gondolkodás módja és szemlélete. A tanulmány sikeresnek mondható települések jó példáját bemutatva igyekszik rávilágítani a helyi szereplők aktivitásnak fontosságára.

 

Az angliai és a magyarországi földminősítési módozatok és földárak összehasonlító elemzése

A téma aktualitását a termőföld kitüntetett helyzete és a földértékelés reformjának megoldatlansága adja. A földértékelésnek az egyik oldala a természeti viszonyokat kifejező talajértékszám (termőhelyi értékszám), a másik pedig a közgazdasági tényezőket kifejező értékszám. E kettő együttesen fejezi ki a föld valós értékét. A földértékelésre vonatkozóan továbbra sincs egységesen alkalmazott módszer használatban az Európai Unióban, értékelési mód és cél szerint különbözik. Ez többek között problémát jelent a termőföld közgazdasági értékének és árának meghatározásában is.

A zöld turizmus fejlesztési kérdései Magyarországon

A zöldturizmusnak/ökoturizmusnak mind a mai napig számos értelmezése van. Definiálásában nincs konszenzus a turisztikai szakirodalomban, mivel olyan turisztikai aktivitásokat foglal magában, amelyek átfedik a természeti-, kulturális-, aktív-, és falusi turizmus területeit, de akár városlátogatásban is szerepet kaphatnak (Drumm, 2005).

Zöldturizmus a jövő stratégiai iránya?

A legtöbb térség, település úgy tekint az idegenforgalomra, mint általános, minden esetben alkalmazható módszerre az adott helyzetből való kitörésre. Ha a gazdaságfejlesztési stratégiákat nemzetközi és hazai szinten is áttekintjük, a turizmus szinte valamennyiben megtalálható, mivel minden térségnek van olyan értéke, amely bemutatásra érdemes. Azonban önmagában a vonzerő még nem elegendő a sikerhez. Sőt, a fejlesztéshez sem, ha nem átgondoltan valósul meg. A tervezés nehézsége a rendkívül gyorsan változó gazdasági környezet, amelyet sokszor nehezen lehet követni.

A vidéki területek helyzete a turizmus tekintetében

Napjainkban (és nem csak hazánkban) egyre több területfejlesztési tanulmányban, gazdaságfejlesztési stratégiában kap meghatározó szerepet az idegenforgalomra, a belföldi turizmus különböző típusaira épülő fejlesztési irány. Úgy gondolom, hogy a turizmus az endogén források vizsgálatán keresztül egy-egy térség kiegészítő húzó ágazatává válhat, közvetve és közvetlenül jövőképet teremtve az ott élők számára.

Turizmushoz kapcsolódó pályázati források eloszlása a 2007-2013-as programozási időszakban

Hazánk turizmusa területi tervezés és forrás szempontjából az EU programozás során a Széchenyi Terv alkalmával kapott jelentőséget. A felhasználható források köre a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.), az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), Új Széchenyi Terv (ÚSZT), és a 2005-ben elkészült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) megvalósítása során bővült. Ezen stratégiákon túl a Nemzeti Fejlesztési Koncepció 2014-2024 közötti időszakra megfogalmazza a turizmus nemzetgazdasági ághoz kapcsolódó legfontosabb fejlesztési területeket.

Innovációk térszerkezet-módosító hatásainak főbb összefüggései

Az innovációk térszerkezet-módosító hatásai manapság kétségtelenül az érdeklődés középpontjában állnak, mivel a területi különbségek csökkentése elsődleges minden nemzeti kormányzat számára. Mivel már napjainkra a városi élet jellemző problémáit is érintik a területfejlesztés e sürgető problémái, így jelentősen sokan foglalkoznak már ezzel a témával. A jobb gazdasági feltételek és stratégiák iránti vágy egyik alapja az a felismerés volt, hogy folyamatossá válhat a regionális hanyatlás és a térbeli gazdasági, társadalmi válság állandósulhat.

Egyes földminősítési és földpiaci tényezők összehasonlító gazdasági elemzése Németország és Franciaország példáján

A földértékelésre vonatkozóan nincs egységes módszer használatban az Európai Unióban, értékelési mód és cél szerint különbözik. Ez problémát jelent a termőföld közgazdasági értékének és árának meghatározásában is. Kutatásunk során két uniós tagállam, Németország és Franciaország földértékelési és –minősítési rendszerét vizsgáltuk. Véleményünk szerint az ismertetett eljárások bizonyos elemei hasznosak lehetnek a hazai föld értékelési rendszer korszerűsítése során.

Oldalak