Gyorsmenü

R10

General

Térbeli teljesítményértékelés a Közép-Magyarországi régióban

Egy település túlélése nagyban függ az ott befektetett tőkétől, mely tőkét pedig alapvetően saját erőforrásaik megfelelő felhasználásával és fejlesztésével tudják magukhoz vonzani. A V4-es országokra jellemzően, Magyarországon is alapvetően nagyvárosok tudják saját erőforrásaikat úgy fejleszteni, hogy tőkevonzó képessége stabil legyen. A fővárosok közelében ez a tendencia még inkább igaz, melynek mértéke olyan szintű, hogy a konvergencia szint fölé emeli az adott régiókat.

A mezőgazdasági diverzifikációhoz kötődő támogatások Magyarországon

Az elmúlt években Magyarország nagy összegű vidékfejlesztési támogatásokban részesült. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által kifizetett támogatások sok esetben hatásosnak bizonyultak, azonban a nem mezőgazdasági tevékenységi célú diverzifikálásra szánt EU-források hasznosulása Magyarországon nem volt hatékony az utóbbi években. Kutatásom során azt szándékoztam feltárni, hogy mely települések éltek a lehetőséggel és az igénybe vett támogatások okoztak valamilyen változást a vidéki térségekben.

Regionális összefüggések a vidékgazdaság fejlesztésében

A 90-es években a rendszerváltással, elsősorban a földtulajdon szerkezetének módosulásával és a piacgazdaság kialakulásával, a külső gazdasági-piaci kapcsolatok átrendeződésével a vidékgazdaság termelési szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül. Ennek során növekedtek a fejlett és a leszakadt területek közötti színvonalbeli különbségek. Nyilvánvalóan változásban van az e folyamatokat befolyásolni kívánó vidék- és területfejlesztési politika is. Ahhoz, hogy a változásokat megérthessük és fejlődési irányba elmozdíthassuk számos területi összefüggés megértésére van szükség.

Városlakók és nem városlakók véleménykülönbségének vizsgálata a Gyöngyösi kistérségben

Jelen tanulmány a lakossági elégedettség és szokások vizsgálatára terjed ki a Gyöngyösi kistérség területén. A kérdőívezés célja a városlakók és a nem városlakók véleménykülönbség vizsgálata az elköltözési szándék, tájékozódási szokások és a kistérségi elégedettség témakörében. Az eredmények alapján elmondható, hogy a falu és városlakó válaszolók közel azonos arányban tervezik településük elhagyását. A kistérségi elégedettség kérdéskörét vizsgálva 10-ből 8 esetben szignifikáns véleménykülönbség mutatkozik, mely igazolja a két településtípus eltérő kihívásait.

Oldalak