Gyorsmenü

munkaerőpiac

A munkaerőpiacon elvárt kompetenciák relevanciájának összehasonlító elemzése a munkáltatók és a felsőoktatásban végzős fiatal munkavállalók aspektusából

Napjainkra a kompetencia az emberi erőforrás-menedzsment egyik kulcsfontosságú fogalmává nőtte ki magát. Segít eligazodni, hogy milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy a vállalatoknak kiválóan, az átlag felett teljesítő, kompetens dolgozóik legyenek. Tanulmányunkban egyfelől bemutatjuk, hogy a munkáltatók szerint milyen fő üzleti kompetenciák befolyásol(hat)ják a munkavállalók sikerét és versenyképességét, másfelől azt, hogy a felsőoktatásban végzős hallgatók szerint mely kompetenciák kulcsfontosságúak a dolgozók kiválasztáskor.

A nők munkaerő-piaci részvétele Magyarországon európai összehasonlításban

Jelen tanulmányban a nők munkaerő-piaci részvételét vizsgálom Magyarországon európai összehasonlításban. A szakirodalmi áttekintést követően az elemzés során az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodtam. A rendszerváltást követően a nők foglalkoztatása továbbra is elmarad az uniós átlagtól, napjainkra a nemek közti egyenlőtlenségek ugyan mérséklődtek hazánkban, de továbbra is érzékelhető, hogy a nők számos nehézséggel kell megküzdjenek bizonyos területeken.

 

A munka-magánélet egyensúly a magyar vállalatok gyakorlatában

A tanulmány a munka és a magánélet egyensúlyát elemzi különös tekintettel arra, hogy a magyar vállalatok működési gyakorlatában milyen szinten van jelen ennek támogatása.

Bár az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai iránymutatásai kiemelten utalnak a munka-magánélet egyensúly vállalati támogatásának jelentőségére, ezzel szemben elterjedtsége a magyarországi vállalati gyakorlatban gyenge. A vizsgálati eredmények rámutattak, hogy a munka-magánélet egyensúly megteremtésének támogatása a magyar vállalatok gyakorlatában nem tudatosan alkalmazott szervezetfejlesztési eszköz.

 

Minőségi felsőoktatás vs. minőségi diploma, avagy a humántőkébe való képzési befektetés hasznosulása munkaerő-piaci aspektusból

A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a fiatalok munkaerő-piacra való kilépéséhez, az azon való érvényesüléshez milyen eszközök, módszerek, lehetőségek közül válasszanak oly módon, hogy az számukra a lehető legkedvezőbb megoldást eredményezze.

A tanulásnak/tudásnak tulajdonított jelentőség társadalmi megítélése változó képet mutat, az viszont vitathatatlan, hogy mind Magyarországon, mind szerte a világban az életen át tartó tanulásban (lifelong learning – LLL) rejlő lehetőségek jelenthetik az oktatási-képzési tevékenységek dinamizálásának és versenyképességének kulcsát.

A kreatív munkaerőpiaci magatartásformák fejlesztésének szükségessége

A tanulmány a magyar felsőoktatásban tanuló, a közeljövőben munkavállalóként megjelenő hallgatók munkaerő-piaci tájékozottságát tárja fel kérdőíves felmérés alapján. A vizsgálat arra a feltételezésre épült, hogy ma már a hallgatók elegendő információ birtokában, viszonylag reális képpel, ismeretekkel rendelkeznek a magyar munkaerőpiacról, ismerik a hazai munkanélküliség jellemzőit. A vizsgálati eredmények rávilágítottak a jövendő munkavállalók kreatív munkaerő-piaci magatartásformájának fejlesztési szükségességére.

„Mit várunk el a pályakezdőktől?” Vélemények és szempontok a cégek oldaláról

Napjainkban a pályakezdők munkaerő-piaci helyzete az egyik legkérdésesebb. Gyakran e társadalmi csoport elvárásai és képességei nem igazán találkoznak a munkáltatók elvárásaival, és ez is az oka annak, hogy a pályakezdők munkaerő-piaci elhelyezkedése sok problémát és feladatot vet fel. Ez volt az egyik indoka annak, hogy a 2013-2014-es évben egy kérdőíves felmérés készült annak érdekében, hogy megvilágításra kerüljön a foglalkoztató cégek véleménye és alkalmazási szempontjai a pályakezdőkkel szemben.