Gyorsmenü

S

A hungarikumok szerepe a vidékfejlesztésben Bátya példáján keresztül

A hungarikumok mint endogén erőforrások szerepét a terület- és vidékfejlesztésben régóta hangsúlyozza a szakirodalom. Egy falukutató tábor keretén belül kifejezetten egy mezőgazdasági terméknek mint endogén erőforrásnak a szerepét vizsgáltuk egy vidéki település, a Kalocsa melletti Bátya esetében, különös tekintettel a foglalkoztatásra, illetve a helyi termék-előállításra. A falu történetében a fűszerpaprika-termesztés kiemelkedő.

Marketing opportunities of the Hungarian organic producers

The improvement of the organic farming is a basic aim of the national agricultural policy for years. The new CAP 2014-2020 also strengthen the central role of organic agriculture in the fight against climate change, the protection of the environment and the preservation of biodiversity. The organic farms are usually small scale enterprises so their development also relating to the improvement of the Short Food Supply Chains which is supported in the frame of the Rural Development Programme.

A mezőgazdaság mint endogén erőforrás szerepe a helyi fejlesztésben Bátya példáján keresztül

Az endogén erőforrások szerepét a vidékfejlesztésben régóta hangsúlyozza a szakirodalom. Egy falukutató tábor keretén belül a mezőgazdaságnak, mint endogén erőforrásnak a szerepét vizsgáltuk egy hagyományos agrár település, a Kalocsa melletti Bátya esetében, különös tekintettel a foglalkoztatásra, illetve a helyi termék-előállításra. A falu történetében a zöldség - közte a fűszer-paprika - termesztés kiemelkedő.

Lokális szintű erőforrás hasznosítási vizsgálat a Danubia-Frucht Szövetkezet példáján

Napjaink globalizálódó gazdasági életében egyre nagyobb hangsúly kerül a lokális erőforrások meghatározásának, felkutatásának fontosságára. Hiszen ahhoz, hogy egy vállalkozás hatékony és jövedelmező lehessen, akár nemzetközi piacon is, elengedhetetlen a helyi adottságok megismerése, a hosszútávú lehetőségek kiaknázása. Szükség van tehát olyan vállalkozásokra, amelyek képesek ennek az összetett követelményrendszernek a teljesítésére.

 

A mezőgazdaság szerepének vizsgálata Jászfényszaru város gazdaságában

Jászfényszaru, napjaink egyik legkeresettebb erőforrásával, iparral rendelkezik. Az agrárjellegű terület hasznosítása hosszú múltra tekint vissza, azonban napjainkban a település életét alapjában meghatározó tényezővé az ipar nőtte ki magát. Az jelentős mértékű ipari koncentrálódás miatt a térségben munkaerőhiány jelentkezik, amely mezőgazdasági foglalkoztatásra is kihat (Lengyel, 2010). A mezőgazdasági vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, de a termelés új elemként jelenik meg a szociális foglalkoztatásban.

 

A hazai háztartási élelmiszerhulladékba kerülő sertéshús és sertéshúskészítmények egyes társadalmi és ökológiai hatásai

A cikkben a lakossági és gasztro szektorban, valamint a közétkeztetésben „kidobott” sertéshús/sertéshús készítmények eredményeként felmerülő egyes társadalmi és ökológiai hatások kérdéskörével foglalkoztunk.

Impacts of globalization in the decision making process of agricultural enterprises

The study focuses on the impacts of globalization on the decision making process of choosing seeds in some of the Hungarian agricultural enterprises. First of all, we analyze the objective effects and their general consequences in the Hungarian agricultural sector. Then we concentrate on the typical “heuristics” in the decision making process when the owners choose seed products. Heuristics are used when people are in uncertain situations and they judge probability and frequency.

 

Kovászna megye népessége és a régió viszonya

Az 2011-es népszámlálási adatokkal összevetve, megfigyelhető, hogy a városi népesség 52,7%-ról 50,25%-ra csökkent, míg a falusi népesség 47,3%-ról 49,7%-ra emelkedett .

A városi népesség hangsúlyos fogyása (12268 személy) megyénkben egy Kovászna méretű város eltűnésével ér fel.

A mezőgazdasági diverzifikációhoz kötődő támogatások Magyarországon

Az elmúlt években Magyarország nagy összegű vidékfejlesztési támogatásokban részesült. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által kifizetett támogatások sok esetben hatásosnak bizonyultak, azonban a nem mezőgazdasági tevékenységi célú diverzifikálásra szánt EU-források hasznosulása Magyarországon nem volt hatékony az utóbbi években. Kutatásom során azt szándékoztam feltárni, hogy mely települések éltek a lehetőséggel és az igénybe vett támogatások okoztak valamilyen változást a vidéki térségekben.

Pages