A szociális farmok helyzete és elméleti keretei

Hazánkban a szociális farmrendszer gyermekcipőben jár. Az első szociális gazdaságok ugyan a 2000-es évek elején kormányzati támogatással létrejöttek, azonban szélesebb célcsoportok számára nem érhető el ma sem. Az edukáció, a társadalmi felzárkóztatás, a reintegráció, és a fizikai-mentális egészség megőrzés és javítás, illetve az agrárszakember képzésre történő toborzás olyan feladatok, amelyeknek a szociális farm az egyik, ha nem a legjobb formája. Ennek ellenére alig lehet Magyarországon hozzájutni ilyen szolgáltatáshoz, mivel kevés ilyen farm létezik. Az érintett célcsoportok a hátrányoshelyzetűek, a szenvedélybetegek, a szellemi és/vagy fizikai fogyatékkal élők, a beilleszkedni vágyó büntetett előéletűek, és végül, de nem utolsó sorban a gyermekek, és az idősek. Az elmúlt tíz-tizenöt évben több szociális jellegű agrárkezdeményezés indult egymástól függetlenül, különféle célcsoportokkal, azonban a szociális farmok száma napjainkban sem éri el az 50 db-ot, és ezek közül több valójában nem feltétlenül farm jelleggel működik. Hazánkban a care farm, terápiás kert, és eseteként a közösségi kertek egyes funkcióit ellátó és annak megfelelő struktúrában felépülő, elsősorban civil szervezetek által üzemeltetett, egycélú (a szociális és/vagy egészségügyi oldalt preferáló) gazdálkodói terek a jellemzőek. Az egycélúság több szempontból is tetten érhető a hazai kezdeményezésekben.

• Kizárólagos célcsoportok (autista, roma felzárkóztatás, munkanélküliek reintegrációja) kerülnek kijelölésre. Ez korlátozhatja az inklúzió, az integráció sikeres végrehajtását.
• A szociális funkció, mint üzemeltetési cél elsődlegessége, esetenként kizárólagossága.
• Az agrárfunkciók, illetve agrár célok sokadrendűsége, azaz nem vagy korlátozottan folyik valós termelés.
• A farmgazdálkodási jellegtől erősen eltérő terápiás és care farm jellegű sturktúrák, illetve ilyen funkciók telepítése.
• Az agrárgazdálkodási funkciók idealizált, esetenként naív megközelítése.

Ezért szükséges újragondolni, hogy az agrárgazdálkodás szempontjából mely farm forma az, amely a multifunkcionális mezőgazdaságon belül elsődleges agrár profilja mellett képes aktív társadalmi szerepet is vállalni. Egy ilyen szervezet képes lehet elsődlegesen az agrárium szempontjából releváns társadalmi célokat szolgálni úgy. mint agrárutánpótlás és környezeti nevelés, vidékfejlesztés, az ágazat társadalmi elismertségének növelése, az alapvető agrárismeretek terjesztése, oktatás, hagyományőrzés, génmegőrzés, diverzifikáció. Ehhez azonban a fogalmi keretek újragondolása is szükséges azért, hogy a főprofil mentén elhatárolható – és ezáltal megfelelő forrásból cél szerint támogatható –legyen az az agrárvállalkozás, amely szociális farm szolgáltatásokat is hajlandó felvállalni. A kutatás e kérdések mentén igyekszik válaszokat adni a szociális farmok helyére és szerepére.

The social farm system in our country is in its infancy. Although the first social farms were set up in the early 2000s with government support, they are still not accessible to a wider target group. Education, social inclusion, reintegration, and the preservation and improvement of physical and mental health, as well as recruitment for agricultural training are tasks of which the social farm is one of, if not the best form, despite this there is hardly any access to such services in Hungary, as there are hardly any such farms in the country. The target groups concerned are the disadvantaged, the addicted, the mentally and/or physically handicapped, the criminal record seeking integration, and last but not least children and the elderly. In the last ten to fifteen years, several social farm initiatives have been launched independently of each other, with different target groups, but the number of social farms today is less than 50, and many of them are not necessarily farms. In our country, care farms, therapeutic gardens and, in some cases, community gardens, are typical single-purpose (social and/or health-oriented) farms run mainly by NGOs and structured to fulfil certain functions. This single-purpose character is evident in several aspects of the initiatives taken in this country.

• There is an exclusive focus on specific target groups (autistic people, Roma inclusion, reintegration of the unemployed). (this limits the successful implementation of inclusion and integration)
• The primacy, sometimes exclusivity, of the social function as an operational objective.
• Multifunctionality of agricultural functions and objectives (no or limited real production).
• The establishment of therapeutic and care farms and functions which are very different from those of farm management.
• An idealised, sometimes naive, approach to agro-industrial functions.

Therefore, it is necessary to rethink which farm form is capable of playing an active social role in addition to its primary agricultural profile within multifunctional agriculture. Such an organisation may be able to serve social objectives primarily relevant to agriculture, such as agricultural reproduction and environmental education, rural development, raising the sector's social profile, disseminating basic agricultural knowledge, education, traditional preservation, gene conservation and diversification. However, this also requires a rethinking of the conceptual framework, so that agricultural enterprises which are also willing to provide social farm services can be defined according to their main profile and thus supported by appropriate funding.  The research seeks to answer these questions and to provide answers to the place and role of social farms.