Q01

Hazánkban a szociális farmrendszer gyermekcipőben jár. Az első szociális gazdaságok ugyan a 2000-es évek elején kormányzati támogatással létrejöttek, azonban szélesebb célcsoportok számára nem érhető el ma sem. Az edukáció, a társadalmi felzárkóztatás, a reintegráció, és a fizikai-mentális egészség megőrzés és javítás, illetve az agrárszakember képzésre történő toborzás olyan feladatok, amelyeknek a szociális farm az egyik, ha nem a legjobb formája. Ennek ellenére alig lehet Magyarországon hozzájutni ilyen szolgáltatáshoz, mivel kevés ilyen farm létezik.

This paper seeks to estimate household food security situation in the Ganja-Gazakh region of Azerbaijan based on both rural and urban areas of the Ganja-Gazakh region by identifying the food consumption and nutritional security situation of individual households. Primary data was generated from 300 households through simple random sampling. A face to face survey interview was conducted to collect quantitative and qualitative data on food and nutritional security such as availability, access, utilization, and stability.

The term ‘social capital’ was first used in the international literature in the beginning of the 20th century by Lyda Judson Hanifan, but it became widely known only in the 1990s and there is still no consensus on how to measure it. In the beginning of the paper a short review can be found concerning the different approaches, definitions and functions of social capital. Then an example for measuring method is presented through a Hungarian case study. In this part, some fundamental social characteristics of the population of Bátya village are examined.

A városiasodás az ipari forradalmak nyomán indult meg. Ez nemcsak a városok számának növekedését, de a népesség területi tömörülését is jelentette. Az áramlási folyamat velejárói az infrastruktúra, út- és közlekedéshálózatok, közműszolgáltatás fejlődése egyszersmind környezeti forrásaink apadását is jelentik. Széles értelembe véve, az urbanizáció globálissá váló méretei jelenleg rendelkezésre álló természeti erőforrás-felhasználások fenntarthatóságát kérdőjelezi meg.

Ahhoz, hogy egy településen sikeres beruházások, fejlesztések valósuljanak meg, ismerni kell az adott közösség problémáit és fejlesztési igényeit. Tanulmányunk ennél fogva a tolmácsi helyi társadalom jellemzőinek, jövőképének, a társadalmi problémáknak és igényeknek a feltárására irányul. Primer kutatásunkat Bőhm Antalnak és Pál Lászlónak a helyi társdalom elemzéséhez kidolgozott hat dimenziója (integráció, kötődés, elégedettség, kooperáció, részvétel és perspektíva) mentén végeztük kérdőíves felmérés és megfigyelés segítségével.