Gyorsmenü

HE

Transportation and communications

Regionális hatások a covid idején az online élelmiszer kiskereskedelemben Miskolc, Zalaegerszeg és agglomerációjuk eredményeinek vizsgálata

A COVID-19 elleni védekezés nagymértékben alakította át a kiskereskedelemi trendeket és az ehhez kapcsolódó fogyasztói magatartást. Ez eddig is növekedésben lévő e-kereskedelem fejlődése tovább fejlődött és ezzel megváltoztatta a vásárlói szokásokat is. A pandémia okozta korlátozások sok vásárlót áttereltek a digitális vásárlás irányába. A kezdeti pánikvásárlások után a fogyasztók –az erre az értékesítési csatornára áttért, illetve jelenlétét megerősítő aktorok hatására- elvárása folyamatos erősödésnek indult. Ez azt jelenti, hogy a versenyhelyzet nagyon erőssé vált.

A közlekedési infrastruktúra változásainak hatása az Ipoly-völgyének társadalmi kapcsolatrendszerére

A közlekedés egyidős az emberiséggel, a társadalom, technika és közlekedés fejlődése párhuzamosan, egymásra hatva változott. A közlekedés alapvető feladata a helyváltoztatás, avalamint gazdasági összekötő kapocs, és közvetítő. Sokáig a közlekedés a kommunikáció egyik csatornája is volt, így nem kérdőjelezhető meg a fontossága. Napjainkban megfigyelhető igazán, hogy annak ellenére, hogy a virtuális tér a kommunikáció szinte minden területét ki tudja pótolni, mégsem tudja a személyes megjelenést, személyes kapcsolatokat helyettesíteni.

Megújuló energiák az EU közlekedésében

A közlekedés az Európai Unió gazdaságának fontos ágazata, létfontosságú szerepet játszik a mai mobil társadalomban. A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedésen belüli részarányára 10%-os célérték elérését tűzte ki 2020-ra. A közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya, míg 2004-ben csupán 1,5%-ot tett ki, az elmúlt három évben már látványosan közelítette a célértéket (2017-ben 7,5%, 2018-ban 8,3%, 2019-ben pedig 8,9%-ra nőtt). Az egyes tagországok ugyanakkor eltérő pozícióval bírnak.

Theoretical optimization of tram availibility for daily schedules (role of public transport and trams in Budapest)

The demand for change of location could be emphasised of all the factors of urban development, as it constantly exists in societies even if for different purposes. Mobilisation provides the background of the engine that operates the economy and the society, its role is to realise the movement of persons, goods and services. The key driver of the urbanization, emerging due to the geographic concentration and coordination of economic and social activities, is the changes in the transport system.

A diákok iskolába járási szokásainak vizsgálata Budapest keleti agglomerációjában

A mobilitás, mint a XXI. század társadalom alapvető szükséglete, a közösségi közlekedési rendszerek segítségével is megvalósítható. A versenyképesség, a megfelelő életminőség és a társadalmi összetartozás is ezzel biztosítható. Az utasok, a szolgáltatók, illetve a döntéshozó, hatósági szerepet betöltő szervezetek (pl. állam, önkormányzatok, szakhatóságok) napjaink közlekedési rendszereinek legfőbb szereplői. A vonalas infrastruktúrákkal való ellátottság jól jellemzi egy adott terület fejlettségét, gazdasági-társadalmi súlyát.

Operating urban public transport rail infrastructure and vehicles over planned life cycle and its economic aspects within the company

If you accept the principle that a tangible asset can be operated as long as it is considered usable, operating conditions must be evaluated at the end of its life expectancy. Of course, life expectancy is different when we run a light bulb or an airplane therefore we will need some risk assessment and a science based continued operation protocol (SCOP). The idea of developing a SCOP came from BKV Zrt. and it was formed by 2012, with expertise help. SCOP is a model that keeps growing and requires fine tuning but the fact that BKV Zrt applies it on a daily basis, proves its success.

A szolgáltatási minőség mérésének lehetőségei a városi közösségi közlekedési szektorban

A minőség (elégedettség) mérése legalább annyira fontos a közösségi közlekedési szektorban, mint a gazdaság más ágazatában, hiszen itt a tét az egész társadalom fenntarthatósága. A cél nemcsak a már meglévő utasok elégedettségének növelése, hanem esetlegesen új felhasználók vonzása a rendszerbe. Három európai városban, különböző módszerrel elvégzett felmérés módszertanát és folyamatát vizsgáltam meg, amely kiindulási alapot jelenthet a főváros közösségi közlekedésének felméréséhez.

 

A kötöttpályás közlekedés szerepe Budapest keleti agglomerációjának fejlődésében

A közösségi közlekedési rendszerek fő funkciója a mobilitás. Ezzel lehet biztosítani a versenyképességet, a megfelelő életminőséget és a kohéziót a társadalom számára. A közlekedési rendszerek legfőbb szereplői az utasok, a szolgáltatók, illetve a döntéshozó, hatósági szerepet betöltő szervezetek (pl. állam, önkormányzatok, szakhatóságok). Budapest keleti agglomerációját ma és a múltban is sűrűn behálózzák a vasúti és a HÉV pályák.