Gyorsmenü

Class H

Social Sciences

Urbanizáció és környezeti fenntarthatóság, különös tekintettel a vízgazdálkodásra

A városiasodás az ipari forradalmak nyomán indult meg. Ez nemcsak a városok számának növekedését, de a népesség területi tömörülését is jelentette. Az áramlási folyamat velejárói az infrastruktúra, út- és közlekedéshálózatok, közműszolgáltatás fejlődése egyszersmind környezeti forrásaink apadását is jelentik. Széles értelembe véve, az urbanizáció globálissá váló méretei jelenleg rendelkezésre álló természeti erőforrás-felhasználások fenntarthatóságát kérdőjelezi meg.

A hungarikumok szerepe a vidékfejlesztésben Bátya példáján keresztül

A hungarikumok mint endogén erőforrások szerepét a terület- és vidékfejlesztésben régóta hangsúlyozza a szakirodalom. Egy falukutató tábor keretén belül kifejezetten egy mezőgazdasági terméknek mint endogén erőforrásnak a szerepét vizsgáltuk egy vidéki település, a Kalocsa melletti Bátya esetében, különös tekintettel a foglalkoztatásra, illetve a helyi termék-előállításra. A falu történetében a fűszerpaprika-termesztés kiemelkedő.

A megyei jogú városok átfogó gazdaságfejlesztése a Modern Városok Programon keresztül, középpontban az infrastruktúra-fejlesztés

A Modern Városok Program egy hatalmas mértékű fejlesztési-támogatáscsomag, melynek során Magyarország Kormánya a megyei jogú városokat támogatja számos területen. A cél ezáltal, felpezsdíteni ezen városok gazdaságát, hogy azok valós centrumai lehessenek környező térségüknek. Fontos megjegyezni, hogy ezen gazdaságfejlesztési intézkedések alapja a megfelelő szintű elérhetőség, amely kedvező közlekedési infrastruktúrát igényel. Az általunk vizsgált program egyik pillére ennek biztosítása a vidéki nagyvárosok részére.

 

A települések egyenlőtlenségei turisztikai szempontból

Az elmúlt években folyamatosan növekedett hazánkban a turisztikai utazások és vendégek száma, ami által jelentősen nőttek a turizmusból származó bevételek. Számos esetben a kisebb- vidéki települések kitörési pontnak vélik az endogén erőforrásokra alapozott turizmus működtetését, ami révén leküzdhetőek a gazdasági, területi különbségek. Tanulmányunkban többféle módszert alkalmazva vizsgáljuk az ágazathoz kapcsolódó területi egyenlőtlenségeket, valamint külön elemezzük az ezer fő alatti települések turisztikai lehetőségeit.

 

A SMART kezdeményezések alkalmazhatóságának vizsgálata Magyarországon

Az évről évre megjelenő hazai és nemzetközi szakirodalmak, illetve a számos SMART témakörben készülő publikáció is igazolja azt a tényt, hogy napjainkban a területfejlesztés egyre nagyobb figyelmet fordít az innováció feltételeinek és hatásainak vizsgálatára. Az elmúlt két évtizedben az Európai Unió is újraértékelte az innovációs politikáját, amelynek hatására új eszközök és módszerek jelentek meg a SMART tényezőkhöz kapcsolódóan.

Smart települési modellek vizsgálata nemzetközi és hazai kezdeményezések alapján, avagy mi lehet a minta a periférián?

Az Európai Unió, illetve a hazai területi folyamatok is azt mutatják napjainkban, hogy a városias (urbánus) jellegű területek szerepe felértékelődik, hiszen a városi jellegű területek adják a gazdasági növekedés motorját (Káposzta et al., 2016). A Föld egészét tekintve a városlakók aránya 2017-ben meghaladja a Föld jelenlegi népességének felét, amely arány (előzetes becslések alapján) a jövőt tekintve feltehetően emelkedni fog.

Impacts of globalization in the decision making process of agricultural enterprises

The study focuses on the impacts of globalization on the decision making process of choosing seeds in some of the Hungarian agricultural enterprises. First of all, we analyze the objective effects and their general consequences in the Hungarian agricultural sector. Then we concentrate on the typical “heuristics” in the decision making process when the owners choose seed products. Heuristics are used when people are in uncertain situations and they judge probability and frequency.

 

Oldalak