Smart települési modellek vizsgálata nemzetközi és hazai kezdeményezések alapján, avagy mi lehet a minta a periférián?

Az Európai Unió, illetve a hazai területi folyamatok is azt mutatják napjainkban, hogy a városias (urbánus) jellegű területek szerepe felértékelődik, hiszen a városi jellegű területek adják a gazdasági növekedés motorját (Káposzta et al., 2016). A Föld egészét tekintve a városlakók aránya 2017-ben meghaladja a Föld jelenlegi népességének felét, amely arány (előzetes becslések alapján) a jövőt tekintve feltehetően emelkedni fog. Ezen folyamattal párhuzamosan fontos a vidék népességmegtartó képességét elősegítő gazdasági, társadalmi tevékenységek vizsgálata is, melynek alapot adhat a napjainkban megjelenő ,,okos falu” koncepció. Jelen tanulmányban röviden bemutatjuk a hazai hátrányos helyzetű térségek lehatárolásának jogszabályi változásait, illetve a SMART Village fogalmának kialakulását és alkalmazásának elterjedését hazánkban, különös tekintettel a hátrányos helyzetű vidéki térségekben való alkalmazásra. Általánosságban elmondható, hogy a SMART alkalmazások a nemzetközi gyakorlatban egyre inkább terjedő tendenciát mutatnak a városi és a rurális jellegű térségekben egyaránt. 2017-ben a rurális jellegű példák főként még Németországban és Finnországban jellemzők, azonban néhány gyakorlati példa már megjelent a hazai vidéki területeken is.

In terms of the Earth as a whole, the proportion of urban inhabitants exceeds half of the current population of the Earth, which proportion is likely to rise (based on preliminary estimates) in the future. In addition to the concept of SMART Cities, in May 2017, a pilot project called SMART Village was launched in the countryside. In both cases, the first step for the participants of the project was to define the exact definition, as well as good practices and models that can be used on the field. In this paper, we aim to review the conceptual delimitation of the SMART criteria and the available online database and how it can be adapted in Hungary. A number of SMART cities have launched territorial initiatives that can provide a good basis for implementing effective Integrated Urban Development Strategies for the future. In contrast, for SMART villages, the primary goal at the beginning in the current programming period is to create the SMART-Village reference points for which the financial resources will provided by the European Union. In this paper, we aim to find, interpret and define the SMART village, and to showcase Hungarian SMART initiatives through document analysis using "good practices" in Hungary (Alsómocsolád).