Gyorsmenü

R11

Regional Economic Activity: Growth, Development, Environmental Issues, and Changes

Az angliai és a magyarországi földminősítési módozatok és földárak összehasonlító elemzése

A téma aktualitását a termőföld kitüntetett helyzete és a földértékelés reformjának megoldatlansága adja. A földértékelésnek az egyik oldala a természeti viszonyokat kifejező talajértékszám (termőhelyi értékszám), a másik pedig a közgazdasági tényezőket kifejező értékszám. E kettő együttesen fejezi ki a föld valós értékét. A földértékelésre vonatkozóan továbbra sincs egységesen alkalmazott módszer használatban az Európai Unióban, értékelési mód és cél szerint különbözik. Ez többek között problémát jelent a termőföld közgazdasági értékének és árának meghatározásában is.

Smart települési modellek vizsgálata nemzetközi és hazai kezdeményezések alapján, avagy mi lehet a minta a periférián?

Az Európai Unió, illetve a hazai területi folyamatok is azt mutatják napjainkban, hogy a városias (urbánus) jellegű területek szerepe felértékelődik, hiszen a városi jellegű területek adják a gazdasági növekedés motorját (Káposzta et al., 2016). A Föld egészét tekintve a városlakók aránya 2017-ben meghaladja a Föld jelenlegi népességének felét, amely arány (előzetes becslések alapján) a jövőt tekintve feltehetően emelkedni fog.

Ózd humánerőforrás helyzetének változása a világgazdasági válságtól napjainkig

Ózd ma Magyarország egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági problémákkal küzdő térségének centruma, ahol a hátrányos helyzet halmozódását több tényező együttese idézte elő. Jelenleg Ózd és környezete külső perifériának, ipari válságterületnek tekinthető ahol magas a cigány népesség aránya. Ezen csak komplex fejlesztési programok alkalmazásával lehet segíteni. Bár az elmúlt évek során nőtt a foglalkoztatottak száma, Ózd még mindig a magas munkanélküliséggel küzdő városok közé tartozik.

Települési egészségegyenlőtlenségek a gazdasági fejlettség triadikus felbontása alapján

Tanulmányom célja a magyar települési szintű egészségegyenlőtlenségek bemutatása a gazdasági fejlettség összefüggésében. Ezen vizsgálati célhoz a gazdasági fejlettség háromtényezős (triadikus) felbontásának módszerét hívtam segítségül, amellyel kimutattam, hogy az egyes fejlettségi kategóriák és az egészségi állapot mutatói paralel módon alakulnak. Eredményeimet matematikai-statisztikai módszerekkel (Spearman-féle rangkorreláció, Kruskal-Wallis H test) is validáltam.

 

A mezőgazdaság szerepének vizsgálata Jászfényszaru város gazdaságában

Jászfényszaru, napjaink egyik legkeresettebb erőforrásával, iparral rendelkezik. Az agrárjellegű terület hasznosítása hosszú múltra tekint vissza, azonban napjainkban a település életét alapjában meghatározó tényezővé az ipar nőtte ki magát. Az jelentős mértékű ipari koncentrálódás miatt a térségben munkaerőhiány jelentkezik, amely mezőgazdasági foglalkoztatásra is kihat (Lengyel, 2010). A mezőgazdasági vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, de a termelés új elemként jelenik meg a szociális foglalkoztatásban.

 

A helyi társadalom vizsgálata Tolmácson

Ahhoz, hogy egy településen sikeres beruházások, fejlesztések valósuljanak meg, ismerni kell az adott közösség problémáit és fejlesztési igényeit. Tanulmányunk ennél fogva a tolmácsi helyi társadalom jellemzőinek, jövőképének, a társadalmi problémáknak és igényeknek a feltárására irányul. Primer kutatásunkat Bőhm Antalnak és Pál Lászlónak a helyi társdalom elemzéséhez kidolgozott hat dimenziója (integráció, kötődés, elégedettség, kooperáció, részvétel és perspektíva) mentén végeztük kérdőíves felmérés és megfigyelés segítségével.

Zöldturizmus a jövő stratégiai iránya?

A legtöbb térség, település úgy tekint az idegenforgalomra, mint általános, minden esetben alkalmazható módszerre az adott helyzetből való kitörésre. Ha a gazdaságfejlesztési stratégiákat nemzetközi és hazai szinten is áttekintjük, a turizmus szinte valamennyiben megtalálható, mivel minden térségnek van olyan értéke, amely bemutatásra érdemes. Azonban önmagában a vonzerő még nem elegendő a sikerhez. Sőt, a fejlesztéshez sem, ha nem átgondoltan valósul meg. A tervezés nehézsége a rendkívül gyorsan változó gazdasági környezet, amelyet sokszor nehezen lehet követni.

A vidéki területek helyzete a turizmus tekintetében

Napjainkban (és nem csak hazánkban) egyre több területfejlesztési tanulmányban, gazdaságfejlesztési stratégiában kap meghatározó szerepet az idegenforgalomra, a belföldi turizmus különböző típusaira épülő fejlesztési irány. Úgy gondolom, hogy a turizmus az endogén források vizsgálatán keresztül egy-egy térség kiegészítő húzó ágazatává válhat, közvetve és közvetlenül jövőképet teremtve az ott élők számára.

Turizmushoz kapcsolódó pályázati források eloszlása a 2007-2013-as programozási időszakban

Hazánk turizmusa területi tervezés és forrás szempontjából az EU programozás során a Széchenyi Terv alkalmával kapott jelentőséget. A felhasználható források köre a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.), az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), Új Széchenyi Terv (ÚSZT), és a 2005-ben elkészült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) megvalósítása során bővült. Ezen stratégiákon túl a Nemzeti Fejlesztési Koncepció 2014-2024 közötti időszakra megfogalmazza a turizmus nemzetgazdasági ághoz kapcsolódó legfontosabb fejlesztési területeket.

Innovációk térszerkezet-módosító hatásainak főbb összefüggései

Az innovációk térszerkezet-módosító hatásai manapság kétségtelenül az érdeklődés középpontjában állnak, mivel a területi különbségek csökkentése elsődleges minden nemzeti kormányzat számára. Mivel már napjainkra a városi élet jellemző problémáit is érintik a területfejlesztés e sürgető problémái, így jelentősen sokan foglalkoznak már ezzel a témával. A jobb gazdasági feltételek és stratégiák iránti vágy egyik alapja az a felismerés volt, hogy folyamatossá válhat a regionális hanyatlás és a térbeli gazdasági, társadalmi válság állandósulhat.

Oldalak