Gyorsmenü

vidékfejlesztés

A LEADER program a fókuszban… Múlt, jelen, jövő?

Sokan leírták már, hogy az igazán hatékony jövőalkotás nem nélkülözheti a múlt feltárását, a témakörhöz kapcsolódó, már lezajlott folyamatok tisztázását és értékelését nem lehet megspórolni, már csak azért sem, mivel számos tanulsággal szolgálhatnak, mind az elkövetett hibák, mind a kialakított jó gyakorlatok. A LEADER program kapcsán gyűjtöttük egy csokorba a legfontosabb eseményeket és folyamatokat, azzal a szándékkal, hogy felhívjuk a figyelmet az alapvető előremutató eredményekre.

A vidéki tér fenntartható fejlesztési lehetőségének vizsgálata, különös tekintettel az ipari kender hasznosítására

Az elmúlt években lezajló, életünket nagyban meghatározó konjunkturális változások hatására a társadalomnak szükségszerűen szembesülnie kellett azokkal az externáliákkal, amelyek mind az egészségünket, környezetünket, továbbá jóléti viszonyainkat is átstrukturálták. A társadalom tagjai a pandémia időszaka alatt többségében felértékelték egészségük és az élhető környezet fontosságát, a tipikusan vidéki jellemzőkkel bíró életforma jelentőségét, az élhető tér kialakítását, köztük az alternatív, fenntartható építészeti lehetőségek kiaknázását egyaránt.

A rövid ellátási lánc és újfajta értékesítési rendszer létjogosultságának vizsgálata a kecskeméti járásban

Miközben a szakirodalom és az Unió politikája a helyi termékek és a rövid ellátási láncok szerepét hangsúlyozza, a kisebb mezőgazdasági termelők piaci esélyei egyre kilátástalanabbak a nagy multinacionális cégek ár-leszorító hatásának következtében, mely a lokális kapcsolatrendszerekben is tetten érhető. Fő célom az volt, hogy vizsgáljam, miként jellemezhető a rövid ellátási lánc klasszikusának számító helyi piac, és annak működése segíthető-e modern megoldásokkal.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program működési anomáliái

Írásom célja, hogy rávilágítson a vidékfejlesztés hatásaira, azon belül pedig a támogatási rendszer meghatározó szerepére. Az agrár és vidékfejlesztés lehetőségeinek meghatározó eleme a releváns pályázati rendszerek hatékony működtetése. A tanulmány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program működési sajátosságaira és azok hatásaira fókuszál, mely a befejezés előtt álló PhD dolgozatom egyik fontos részét alkotja.

 

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program területi hatásai

Munkám elkészítését alapvetően az motiválta, hogy megvizsgáljam a magyar mezőgazdasági pályázatok rendszerének működését, mivel ezen kérdéskör alapos elemzése után számos módosító javaslattal szándékozom hozzájárulni a rendszer további fejlesztéséhez, épüléséhez, megítélésem szerint hatékonyabb működésének elősegítése érdekében. Elemzéseim fontos részét képezték a kérdéskör területi hatásainak értelmezése is, melynek eredményeiből mutatok be párat.

Kesztölc: Lakosságszám és településmorfológia

Kesztölc a 17. századig őrizte középkorias körszerkezetét. A domborzati viszonyok miatt a település bővítésére a nyugati irányban volt lehetőség. A dorogi bányászat megerősödésének idején, a 19. század végén megkezdődött a lakosság számának növekedése. Ekkor alakult ki a klasszikus egyutcás morfológiája. A II világháború után visszaesett a falu népességének növekedése. A TSZ-korszakban épültek az Újfalu kockaházai, és ezzel a korábbi egyutcás szerkezet átalakult. 1989 után a falu keleti határánál kialakult a kertváros.

 

Szuburbanizációs folyamatok vizsgálata a Gyöngyösi járás területén

Az utóbbi évtizedekben, úgy, mint korábban az európai nagyvárosi térségekben, Magyarországon is elindultak a szuburbanizációs folyamatok. Ez elsőként és legnagyobb volumenben a Budapesti agglomerációt érintette, kifejtve számos hatását. A folyamatosnak tekinthető kiköltözések következményeként az elővárosi lakosság növekedett, a központi településen lakók száma csökkent. Ez a folyamat később, a 2000-es évekre egyre inkább felgyorsult, és elterjedt az ország valamennyi nagyvárosi térségében.

A helyi gazdaság szereplőinek együttműködési lehetőségei a vidéki térségek versenyképességének fokozására

A tanulmány célja annak feltérképezése, hogy a vidéki – a magyarországi helyzetet alapul véve legtöbbször hátrányos helyzetű – térségek esetében a helyi szereplők milyen módon tudnak részt venni a térségek komplex felzárkóztatásában a vidékbiztonság kilenc pillérét figyelembe véve.

Az individuum biztonsága vidéki térben

Jelen tanulmányt az individuum szemszögéből tekintett vidéki biztonság egyes, főbb dimenzióinak elemzésére szántam. A “kitekintés” közel sem terjedhet ki a biztonságnak a vidéki térben létező valamennyi aspektusára, hiszen a vidék biztonsága kérdéskörében felmerülő, számba vehető valamennyi szegmens a tanulmány kereteit sokszorosan túlhaladják, az minimálisan egy doktori értekezésben kitűzött cél lehet.

A falusi turizmus helyzete és fejlesztési lehetőségei

Napjaink élménygazdaságában egyre többen ismerik fel, hogy a stresszes mindennapok testi-, lelki- és szellemi fáradalmainak kipihenésére nem feltétlenül egy zsúfolt nagyváros vagy tömegturisztikai célpont a legalkalmasabb, ezért sokszor falun keresik a vidék romantikáját, az autentikus kultúrát, gasztronómiát, a csendet és nyugalmat, illetve azokat az aktív kikapcsolódási lehetőségeket, amelyeknek a vidék kiváló teret adhat. Fő célcsoportnak a közép- és az idősebb korosztályokat tekinthetjük, de úgy gondoljuk, hogy e termék a fiatal korcsoportok számára is vonzó lehet.

 

Oldalak