The study uses different statistical methods to examine the change in the territorial distribution and concentration of the tertiary-educated population and the unemployed between 2001 and 2019. Among the known regional inequality indicators measuring regional disparities, the Dual index and the Hoover index were used. With the help of the location quotient (LQ), the representation of those with higher education in relation to the average was explored and represented at the settlement level.
Napjaink közgazdaságtanában fontos szerepet játszik az esélyegyenlőség és a hátrányos helyzetű marginális munkaerő-piaci rétegek jelentősége, így a nők munkaerő-piaci részvétele. A tanulmány célja a magyarországi nők vállalkozási hajlandóságának elemzése strukturált interjúk készítésével és elemzésével, melyet a jövőben kibővítenénk több válaszadó felkutatásával. Feltevésünk szerint hazánkban a nők kevésbé hajlandóak vállalkozást indítani, mint a férfiak, aminek a hátterében az egyéni tényezők és az alacsonyabb önbizalom szerepelnek.
A kutatás keretében egyrészt vizsgáltuk a hazai munkaerő-piaci adatbázisokat, valamint, hogy az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott foglalkoztatási és kvalifikáltságra vonatkozó célkitűzések teljesülnek-e országos és megyei szinten. Másrészt arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük a Békés megyei munkaerő-tartalékba tartozó, nyilvántartott álláskeresők kor és iskolai végzettség szerint kategorizált térbeli koncentrációját, illetve annak változását 1993 és 2019 között.
Az elmúlt években zajló külső és belső migrációs folyamatoknak köszönhetően Sopron és térsége két irányból nyitott kaputelepüléssé vált Ausztria és Magyarország között. Ez a folyamat kihatással van a város lakosságszámának és térszerkezetének alakulásán túl az ott élők mindennapjaira is. Ezen okból kifolyólag jelen kutatás azt hivatott vizsgálni, hogy Sopronnak, a „hűség és szabadság” városának lakossága lokális identitásában hogyan jelenik meg a városba érkező betelepülőkhöz való viszony.
Szakirodalmi információk alapján az a falu lesz képes elsősorban fejlődni, amely karakteres funkcióval rendelkezik, fejlődő, diverzifikált várostérséghez tartozik, és amelynek jó az elérhetősége. A nagyobb városok közelében elhelyezkedő falvakban a tipikus vidéki problémák kevésbé jelentkeznek, azonban a fejlesztések irányai gyakran behatároltak. Kutatásunk megkezdésekor a következő kérdéseket tettük fel: Deszk önállóan fejlődő község marad, vagy Szeged elővárosa lesz? Milyen szuburbanizációs változások történtek a deszki-szegedi térségben?
Tanulmányom célja a magyar települési szintű egészségegyenlőtlenségek bemutatása a gazdasági fejlettség összefüggésében. Ezen vizsgálati célhoz a gazdasági fejlettség háromtényezős (triadikus) felbontásának módszerét hívtam segítségül, amellyel kimutattam, hogy az egyes fejlettségi kategóriák és az egészségi állapot mutatói paralel módon alakulnak. Eredményeimet matematikai-statisztikai módszerekkel (Spearman-féle rangkorreláció, Kruskal-Wallis H test) is validáltam.
I assume that globalization and its regional and local impacts have an important role in nowadays' economics. Paradoxically, challenges arising from the unification of the world have made the necessity for regional and local answers stronger. The transformation of the labour market calls for the revaluation of the notion of labour; it puts the issue of employment in another perspective. The solution for globally existing lack of employment is more and more frequently sought focusing on sustainability and social inclusion at regional and local levels.
