A tanulmány a 2008-2009-ben kiinduló gazdasági válságot követő, a fellendülést érintő időszakot érintő települési szintű jövedelemegyenlőtlenségi folyamatainak ismertetését célozza meg Magyarországon. Az elemzés kiemelt figyelmet szán a területi heterogenitásnak, amelyet a hazai területfejlesztésben használatos fejlesztési kategóriák (klubok) mentén értelmezi a szerző, és feltételezi ezen klubok jövedelemegyenlőtlenségi folyamatainak szignifikáns differenciáltságát.
A hazai településfejlesztéshez kapcsolódó alapvetések áttakintését követően, a legkisebb települések szemszögéből mutatjuk be ezt a témát. Magyarország kis-, apró- és törpetelepüléseinek vizsgálata során az utóbbi évtizedben sok eredmény látott napvilágot. Ezek a kutatások a települések jellemzőit, karakterisztikáját festették le, és igyekeztek a főbb problémaköröket is feltárni. Ezen vizsgálatokhoz szeretnék hozzájárulni, kitérve a Magyar Falu Program elindításával nyíló lehetőségekre, valamint felhívva a figyelmet arra, hogy ezen a problémakörön belül még sok munka vár ránk.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdasági, társadalmi és környezeti helyzet. A területi különbségek elmélyülése fokozódó problémákhoz vezetett. Tanulmányunkban kedvezőtlen helyzetű településeket és térségeket vizsgáltunk Bátonyterenye példáján keresztül. Elemzői vizsgálatunkban figyelembe vettük a szakirodalmi hátteret, szekunder adatbázisokat, gyakorlati példákat. Összességében elmondható, hogy ezen települések számára egyedi és átgondolt fejlesztési irányok szükségesek.
A cikk számba veszi és rendszerezi a sikeres közösségépítést befolyásoló és támogató folyamatot, eszközöket, módszereket, teszi ezt azért, mert ugyan az Európai Unió és tagállamainak tervezési gyakorlatában hivatalosan is előírják a közösségek bevonását, de e normatívan nehezen szabályozható tématerület szűkszavú előírásainak betartása azonban még nem jelenti azt, hogy minden az előírásoknak megfelelő tervezési folyamat valóban közösségi tervezésnek minősülne.
Ezt a témát azért választottam, hogy rávilágítsak a települések gazdaságfejlesztési feladatainak fontosságára, a gazdaság- és területi politikában az önkormányzatok, azon belül pedig a településeket irányító vezetők meghatározó szerepére. A települések fejlesztésében a vezetés gondolkodás módja és elképzeléseik igen meghatározó tényezők. Napjainkban a településfejlesztés és a regionális gazdaságfejlesztés olyan kulcsfontosságú kérdéseket vetnek fel, mint például: "Mi a jó önkormányzat és jó település? Hogyan lehet ezt leírni?
Írásunk célja, hogy rávilágítson a területi politikában az önkormányzatok, azon belül pedig a településvezetők meghatározó szerepére. A települések fejlesztési lehetőségeinek a természeti és társadalmi adottságokon – földrajzi elhelyezkedés, lakosságszám, az ott élők iskolai végzettsége, stb. – túlmenően, további meghatározó eleme a vezetés gondolkodás módja és szemlélete. A tanulmány sikeresnek mondható települések jó példáját bemutatva igyekszik rávilágítani a helyi szereplők aktivitásnak fontosságára.