településfejlesztés

Kétségtelen, hogy napjaink egyik legmeghatározóbb és egyben legizgalmasabb térgazdasági kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak a különböző települések és térségek komplex fejlesztésének.

A dolgozatban Veresegyház város és Erdőkertes község helyzetét vizsgáljuk atekintetben, hogy az utóbbi években, évtizedekben végbement fejlődés és népességnövekedés milyen hatásokat, problémákat okozott illetve hozott felszínre. Ezt kérdőív segítségével vizsgáltuk, melyet több, mint 800 fő töltött ki.

A hazai településfejlesztéshez kapcsolódó alapvetések áttakintését követően, a legkisebb települések szemszögéből mutatjuk be ezt a témát. Magyarország kis-, apró- és törpetelepüléseinek vizsgálata során az utóbbi évtizedben sok eredmény látott napvilágot. Ezek a kutatások a települések jellemzőit, karakterisztikáját festették le, és igyekeztek a főbb problémaköröket is feltárni. Ezen vizsgálatokhoz szeretnék hozzájárulni, kitérve a Magyar Falu Program elindításával nyíló lehetőségekre, valamint felhívva a figyelmet arra, hogy ezen a problémakörön belül még sok munka vár ránk.

Kesztölc a 17. századig őrizte középkorias körszerkezetét. A domborzati viszonyok miatt a település bővítésére a nyugati irányban volt lehetőség. A dorogi bányászat megerősödésének idején, a 19. század végén megkezdődött a lakosság számának növekedése. Ekkor alakult ki a klasszikus egyutcás morfológiája. A II világháború után visszaesett a falu népességének növekedése. A TSZ-korszakban épültek az Újfalu kockaházai, és ezzel a korábbi egyutcás szerkezet átalakult. 1989 után a falu keleti határánál kialakult a kertváros.

A cikk számba veszi és rendszerezi a sikeres közösségépítést befolyásoló és támogató folyamatot, eszközöket, módszereket, teszi ezt azért, mert ugyan az Európai Unió és tagállamainak tervezési gyakorlatában hivatalosan is előírják a közösségek bevonását, de e normatívan nehezen szabályozható tématerület szűkszavú előírásainak betartása azonban még nem jelenti azt, hogy minden az előírásoknak megfelelő tervezési folyamat valóban közösségi tervezésnek minősülne.

Ezt a témát azért választottam, hogy rávilágítsak a települések gazdaságfejlesztési feladatainak fontosságára, a gazdaság- és területi politikában az önkormányzatok, azon belül pedig a településeket irányító vezetők meghatározó szerepére. A települések fejlesztésében a vezetés gondolkodás módja és elképzeléseik igen meghatározó tényezők. Napjainkban a településfejlesztés és a regionális gazdaságfejlesztés olyan kulcsfontosságú kérdéseket vetnek fel, mint például: "Mi a jó önkormányzat és jó település? Hogyan lehet ezt leírni?

A városiasodás az ipari forradalmak nyomán indult meg. Ez nemcsak a városok számának növekedését, de a népesség területi tömörülését is jelentette. Az áramlási folyamat velejárói az infrastruktúra, út- és közlekedéshálózatok, közműszolgáltatás fejlődése egyszersmind környezeti forrásaink apadását is jelentik. Széles értelembe véve, az urbanizáció globálissá váló méretei jelenleg rendelkezésre álló természeti erőforrás-felhasználások fenntarthatóságát kérdőjelezi meg.

Írásunk célja, hogy rávilágítson a területi politikában az önkormányzatok, azon belül pedig a településvezetők meghatározó szerepére. A települések fejlesztési lehetőségeinek a természeti és társadalmi adottságokon – földrajzi elhelyezkedés, lakosságszám, az ott élők iskolai végzettsége, stb. – túlmenően, további meghatározó eleme a vezetés gondolkodás módja és szemlélete. A tanulmány sikeresnek mondható települések jó példáját bemutatva igyekszik rávilágítani a helyi szereplők aktivitásnak fontosságára.