Gyorsmenü

településfejlesztés

Gondolatok a hazai településfejlesztésről a legkisebbek szemszögéből

A hazai településfejlesztéshez kapcsolódó alapvetések áttakintését követően, a legkisebb települések szemszögéből mutatjuk be ezt a témát. Magyarország kis-, apró- és törpetelepüléseinek vizsgálata során az utóbbi évtizedben sok eredmény látott napvilágot. Ezek a kutatások a települések jellemzőit, karakterisztikáját festették le, és igyekeztek a főbb problémaköröket is feltárni. Ezen vizsgálatokhoz szeretnék hozzájárulni, kitérve a Magyar Falu Program elindításával nyíló lehetőségekre, valamint felhívva a figyelmet arra, hogy ezen a problémakörön belül még sok munka vár ránk.

Kesztölc: Lakosságszám és településmorfológia

Kesztölc a 17. századig őrizte középkorias körszerkezetét. A domborzati viszonyok miatt a település bővítésére a nyugati irányban volt lehetőség. A dorogi bányászat megerősödésének idején, a 19. század végén megkezdődött a lakosság számának növekedése. Ekkor alakult ki a klasszikus egyutcás morfológiája. A II világháború után visszaesett a falu népességének növekedése. A TSZ-korszakban épültek az Újfalu kockaházai, és ezzel a korábbi egyutcás szerkezet átalakult. 1989 után a falu keleti határánál kialakult a kertváros.

 

Közösségépítés települési dimenziói

A cikk számba veszi és rendszerezi a sikeres közösségépítést befolyásoló és támogató folyamatot, eszközöket, módszereket, teszi ezt azért, mert ugyan az Európai Unió és tagállamainak tervezési gyakorlatában hivatalosan is előírják a közösségek bevonását, de e normatívan nehezen szabályozható tématerület szűkszavú előírásainak betartása azonban még nem jelenti azt, hogy minden az előírásoknak megfelelő tervezési folyamat valóban közösségi tervezésnek minősülne.

Gazdaságfejlesztési lehetőségek a jól működő településeken

Ezt a témát azért választottam, hogy rávilágítsak a települések gazdaságfejlesztési feladatainak fontosságára, a gazdaság- és területi politikában az önkormányzatok, azon belül pedig a településeket irányító vezetők meghatározó szerepére. A települések fejlesztésében a vezetés gondolkodás módja és elképzeléseik igen meghatározó tényezők. Napjainkban a településfejlesztés és a regionális gazdaságfejlesztés olyan kulcsfontosságú kérdéseket vetnek fel, mint például: "Mi a jó önkormányzat és jó település? Hogyan lehet ezt leírni?

Urbanizáció és környezeti fenntarthatóság, különös tekintettel a vízgazdálkodásra

A városiasodás az ipari forradalmak nyomán indult meg. Ez nemcsak a városok számának növekedését, de a népesség területi tömörülését is jelentette. Az áramlási folyamat velejárói az infrastruktúra, út- és közlekedéshálózatok, közműszolgáltatás fejlődése egyszersmind környezeti forrásaink apadását is jelentik. Széles értelembe véve, az urbanizáció globálissá váló méretei jelenleg rendelkezésre álló természeti erőforrás-felhasználások fenntarthatóságát kérdőjelezi meg.

„Lesz ez még így sem” avagy a településvezetők szerepe helyi fejlesztésekben két település példáján keresztül

Írásunk célja, hogy rávilágítson a területi politikában az önkormányzatok, azon belül pedig a településvezetők meghatározó szerepére. A települések fejlesztési lehetőségeinek a természeti és társadalmi adottságokon – földrajzi elhelyezkedés, lakosságszám, az ott élők iskolai végzettsége, stb. – túlmenően, további meghatározó eleme a vezetés gondolkodás módja és szemlélete. A tanulmány sikeresnek mondható települések jó példáját bemutatva igyekszik rávilágítani a helyi szereplők aktivitásnak fontosságára.