Sopronból áttekintve: magyar munkavállalási tendenciák Ausztriában

Tanulmányomban azokról a tendenciákról lesz szó, melyek a magyarok ausztriai munkavállalását jellemzik az elmúlt 10-15 évben. Viszonyítási pontom Sopron városa, mely a magyarországi belső migráció egyik legfontosabb céltelepülésévé vált. Az előzmények összefoglalását követően a határ közeli városok szerepváltozásainak áttekintését adom meg, majd az Ausztriát célzó magyar migrációs tendenciák jellegzetességére koncentrálok. Primer kutatási eredményeim tükrében bemutatom, hogy az új és régi soproniak hogyan viszonyulnak a migráció kérdéséhez, milyen jelentéstartalmat társítanak a „soproni” és a „soproniság” kifejezésekhez, valamint, hogy milyen okokat sorakoztatnának fel, ha úgy döntenének, hogy elköltöznek a városból. Összegzésként rávilágítok arra, milyen szerepe van a munkavállalási célú migrációnak a határ melletti térségek térszerkezetének újjászervezésében. Kutatási eredményeim rávilágítottak arra, hogy az átalakuló térszerkezet újszerű közigazgatási szabályozási szemléletet kíván, a politikai döntéshozók figyelmét a nemzeti szintről a regionális szintre, az országok közötti együttműködésre irányítva.

In my study I will look at trends, which characterize the employment practises of Hungarians in Austria over the last 10-15 years. My reference point is the city of Sopron, which has become one of the most important destinations of internal migration in Hungary. Following the summary of the foregoing, I give an overview of the role changes in the cities near the border, and then focus on the specificity of Hungarian migration trends towards Austria. In the light of my primary research results, I present how new and old inhabitants of Sopron relate to migration question, the meaning they attach to the terms „Soproni” (the meaning of living in Sopron) and „Sopronism”, and the reasons that they would suggest if they moved out of to city. In conclusion, I highlight the role of labour migration in reorganizing the spatial structure of border regions. My research results have highlighted the fact that the changing spatial structure requires a novel approach to administrative regulation, shifting the attention of policy makers from the national to the regional level, with the aim of cooperation between countries.