A tanyák és tanyai népessége száma csökkenő tendenciát mutat, sőt a XXI. század elejére a tanyakutatók már a tanyák teljes eltűnésével számoltak. Hogyan állíthatnánk meg ezt a folyamatot? Létezik-e olyan generáció, mely tanyán él és milyen formában viszi tovább ezt az életformát? Számunkra, mint tanyán élőnek (Gonda) érdekes kutatásnak bizonyult e kérdések feltárása, illetve a jövőre vonatkozó lehetőségek vizsgálata.
A kulturális turizmus, mint turisztikai termék egyre fontosabb szerepet tölt be a városok életében, ahogy ez Budapesten is tapasztalható. Egyre több turista érkezik egy-egy desztinációba kulturális motivációval, mely arra enged következtetni, hogy a kulturális turisztikai attrakcióknak, így a múzeumoknak az élményteremtésben is egyre nagyobb szerepe van. Fő kutatási kérdésünk, hogy milyen típusú élményeket tapasztalnak és tapasztalhatnak a külföldi turisták egy budapesti múzeum meglátogatása során.
In recent years the demand to Hungary has been increasing, the domestic and international tourism is more significant. During our survey we examined how smooth the touristic performance in our country, which are the most visited settlement and what rural areas could/can benefit from the operation of tourism. We also considered it important to examine whether the economic role of tourism can be detected along with statistical data.
Despite being one of the most famous wine regions of Hungary, the Tokaj Wine Region is a disadvantaged, rural area. Those interested in tourism in the wine region consider tourism as a possibility, so they seek to develop it. In the development of the Tokaj Wine Region, it is also necessary to take consumer demands into account, so we considered it important to examine how the Hungarians see the situation of tourism and future chances of the wine region. In our opinion, the wine region can become an important destination of wine tourism in our country with complex developments.
Hazánk turizmusában kiemelt szerepet tölt be a különböző települések, térségek, azaz desztinációk menedzsment alapú fejlesztése. Az elmúlt bő évtizedben számos turisztikai szervezet jött létre, amelyek többféle turizmusban érdekelt szereplőt foglalnak magukba. Számos nemzetközi és hazai kutatás is foglalkozott a turisztikai térségek együttműködéseivel, illetve azok versenyképességével és fenntarthatóságával, viszont kevesebb figyelem hárult a desztinációs turisztikai szervezetek hatékonyságmérésére.
Az elmúlt néhány évben számos olyan fejlesztés történt a Velencei-tó településein, ami a jövőben megalapozhatja a település turizmusát. A turizmust azonban a gazdaság többi ágazata nélkül nem lehet hatékonyan fejleszteni, ezért meg kell találni a kapcsolódási pontokat. Tanulmányomban a turizmus és területfejlesztés összefüggéseit vizsgálom ebben a kicsi, de mégis komplex területi egységben. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosíthatóságát a vizsgált települések fejlesztésében érintett valamennyi cég, szervezet, vagy döntéshozó szempontjából is fontosnak tartom.
Világszerte megfigyelhető trend a fenntartható és versenyképes turizmus kialakítása, így a turizmusban érdekelt országokban - így hazánkban is - fontos fejlesztési iránnyá vált a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szemléletű intézményi struktúra létrehozása. Felvetődhet a kérdés, hogy ezen intézményesített együttműködések hazánkban hatékonyan tudnak-e működni, illetve milyen hatásokkal rendelkezhetnek egy-egy térség életében, és azokat lehet-e - ha igen, akkor milyen mutatók segítségével - mérni.
