Gyorsmenü

felsőoktatás

Elnőiesedett-e a felsőoktatás vezetői szinten?

Jelen tanulmányom célja bemutatni – főként szekunder adatbázisokra támaszkodva – a felsőoktatás jelenlegi helyzetét a vezetők tekintetében. Évtizedek óta tudjuk (és számos tudós már meg is írta), hogy az oktatás alapvetően elnőiesedett szakmává vált a XX. században, kiváltképp a XXI. századra. Természetesen ezen folyamat eredményeként kialakult helyzetnek számos gazdasági vetülete volt és van napjainkban is, így a választott téma nem csupán társadalmi tényezők együttállásának köszönhetően alakult ki.

A megatrendek hatása a marketingkommunikációra és a marketing oktatására – egy, a marketingoktatók körében végzett nemzetközi felmérés eredményei

Tanulmányunk egy saját nemzetközi felmérés eredményeinek segítségével azokat a globális megatrendeket vizsgálja meg, amelyek hatással vannak az üzleti gyakorlatra és a marketing oktatására. A teljes mintából az oktatók inputját arra is fel tudtuk használni, hogy a válaszadók nézetei alapján három fontos szempontból is előrejelzéseket fogalmazzunk meg a marketingkommunikáció jövőjét illetően, továbbá megfogalmazzuk ezek közvetlen hatását az üzleti és marketing tárgyak oktatására.

 

Minőségi felsőoktatás vs. minőségi diploma, avagy a humántőkébe való képzési befektetés hasznosulása munkaerő-piaci aspektusból

A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a fiatalok munkaerő-piacra való kilépéséhez, az azon való érvényesüléshez milyen eszközök, módszerek, lehetőségek közül válasszanak oly módon, hogy az számukra a lehető legkedvezőbb megoldást eredményezze.

A tanulásnak/tudásnak tulajdonított jelentőség társadalmi megítélése változó képet mutat, az viszont vitathatatlan, hogy mind Magyarországon, mind szerte a világban az életen át tartó tanulásban (lifelong learning – LLL) rejlő lehetőségek jelenthetik az oktatási-képzési tevékenységek dinamizálásának és versenyképességének kulcsát.

Tanulási motivációk vizsgálata a Szent István Egyetem hallgatóinak körében

Születésünk pillanatától arra vagyunk „ítélve”, hogy tanuljunk. Azonban ha nincs meg a kellő ösztönző erő, a kellő motiváltság a tanuláshoz, akkor nem jöhet létre valódi tanulás. Ezért fontos, hogy az egyén minél előbb felismerje azokat a motívumokat, amelyek őt a leginkább ösztönzik a tanulásra.

Vizsgálatomban a Vallerand és társai által adaptált AcademicMotivationScale (1992) kérdőívet alkalmazom a Szent István Egyetem hallgatóinak körében, hogy képet kaphassunk arról, mi motiválta, motiválja a jelenlegi hallgatókat abban, hogy egyetemi tanulmányokat folytassanak.