Q10

A magyarországi agrárüzemek száma folyamatosan csökken, amivel párhuzamosan a támogatást igénylők számának csökkenése és birtokkoncentráció folyamata is tetten érhető. A kis- és közepes méretű gazdaságok helyét átveszik a nagy- és óriás gazdaságok. A földtulajdonból és földhasználatból kiszorult helyben lakó gazdálkodóknak más megélhetés után kell nézniük. A folyamat a rurális térségek eltartóképességének zsugorodást eredményezi, az elvándorlás és a munkahelyek megszűnése révén.

A tanulmány bemutatja, hogy a német Kereskedelmi Törvénykönyv (Handelsgesetzbuch, HGB) milyen módon definiálja a kereskedő fogalmát, amely lényeges feltétele a német kereskedelmi szabályok alkalmazásának. A kereskedő a német jog szerint lehet természetes vagy jogi személy. A HGB hatályba lépésekor (1900) még nem adta meg az agrárvállalkozásoknak azt a lehetőséget, hogy kereskedőként jegyezhessék be magukat. Ez a helyzet 1976-ban változott meg, amikor az agrárvállalkozások regisztrálhatták magukat kereskedőként.

Az agrártámogatások sokszínűsége választási lehetőséget ad a termelők számára, hogy ökológiai,- ökonómiai vagy kombinált gazdálkodási módot alkalmazzanak a gazdaságban. A területalapú támogatások szakmai értelmezése tág keretek között valósulhat meg. Lehetőség adódik a kiemelt jogcímek lehívására is támogatás-maximalizálás céljából, mellőzve az intenzív termelést. A tanulmányomban a kiegészítő jogcímek, a termelési jövedelmek és a bértábla egyes elemei közötti szélsőségekre kívánok rámutatni.