Gyorsmenü

A Visegrádi Négyek területi egyenlőtlenségének vizsgálata 2000-2016 között

  • Torda Márton 1
  • Járási Éva Zsuzsanna 2
  • Péter Balázs 3
  • 1 aktuárius elemző, Aon Magyarország Kft.
  • 2 egyetemi docens, Szent István Egyetem, Matematika és Természettudományi Alapok Intézete
  • 3 mestertanár, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Analysis of regional territories of the Visegrád Group between 2000 and 2016

Kutatásunkban a Visegrádi Négyek tagországai közötti regionális egyenlőtlenségek változását vizsgáltuk a 2000-től 2016-ig tartó idősíkon, három gazdasági mutatót elemezve. Ezeket a gazdasági javak eloszlásának vizsgálatára alkalmazható Robin Hood-indexek alapján (Bánfalvi, 2014) hasonlítottuk össze országonként, melyhez az Eurostat adatbázisából gyűjtöttünk kiinduló értékeket, továbbá a Visegrádi Négyeket közös gazdasági egységként kezelve is vizsgáltuk. A három gazdasági mutató (GDP, háztartások bevétele, alkalmazotti bére) Lorenz-görbe segítségével Robin Hood-indexet számoltunk, ami azt mutatja meg, mekkora az eltérés a teljesen egyenletes eloszláshoz képest a háztartások bevételében, GDP-ben vagy az alkalmazotti bérek esetében az egyes országokat vizsgálva. Egy külön számítás során megvizsgáltuk az említett gazdasági jellemzők adatai alapján kalkulált Robin Hood-indexeket a Visegrádi Négyek 35 NUTS 2 szintű régiójára is, a négy országot egy gazdasági egységként kezelve. Kutatásunk arra irányult, hogy megtudjuk, a vizsgált gazdasági mutatók alapján növekedtek, vagy csökkentek-e a Visegrádi Négyek régiói közötti javak eloszlásában mérhető egyenlőtlenségek a 2000-től 2016-ig terjedő időszakban. Elemzésünk alapján arra jutottunk, hogy egyes országok és egyes mutatók értékei csökkenő egyenlőtlenségeket mutatnak, összességében növekedtek a regionális különbségek a javak eloszlását illetően a V4 országok esetében, tehát a vizsgált gazdasági mutatók terén nem sikerült csökkenteni a regionális különbségek mértékét. A kutatási eredményeink hozzájárulhatnak az Európai Unió regionális politikájának fejlesztéséhez; a Visegrádi Szövetség négy államának aktuális kormányának a források közép – és hosszútávú elosztásának átgondolásához; a regionális szinten kiemelten támogatni kívánt régiók meghatározásához.

 

In our research we analyzed the changes of regional inequalities between the member states of the Visegrád Group from 2000 to 2016 by three economic indicators. These were compared by countries based on the Robin Hood index that can be used to analyze the distribution of economic goods (Bánfalvi, 2014). Initial values were collected from Eurostat database, further we also analyzed the Visegrád Group as a common economic area. Using the Lorenz curves of the three economic indicators (GDP, household income, employee wages) we calculated Robin Hood index which shows the difference from the perfectly even distribution in the case of household income, GDP or employee wages, for each country. In an extra calculation we also analyzed the Robin Hood indices calculated by the mentioned economic indicators for the 35 NUTS 2 regions of the Visegrád Group, managing the four countries as a common economic area. Our research aimed to find out, based on the used economic indicators, whether the inequalities in the distribution of goods between the regions of the Visegrád Group increased or decreased in the period from 2000 to 2016. Based on our analysis, we found that the values of some countries and some indicators show decreasing inequalities, however overall regional differences in the distribution of goods increased in the case of V4 countries, so was not managed to reduce regional differences in the analyzed economic indicators. Our research results can contribute to the development of the European Union's regional policy; the current governments of the four states of the Visegrad Alliance to reconsider the distribution of resources in the medium and long term; to identify the regions to be given priority support at regional level.

Issue: 
Pages: 
pp. 100-112
Spread: 
13
JEL-category:
LOC-code: