migráció

Az elmúlt években zajló külső és belső migrációs folyamatoknak köszönhetően Sopron és térsége két irányból nyitott kaputelepüléssé vált Ausztria és Magyarország között. Ez a folyamat kihatással van a város lakosságszámának és térszerkezetének alakulásán túl az ott élők mindennapjaira is. Ezen okból kifolyólag jelen kutatás azt hivatott vizsgálni, hogy Sopronnak, a „hűség és szabadság” városának lakossága lokális identitásában hogyan jelenik meg a városba érkező betelepülőkhöz való viszony.

Az utóbbi évtizedekben, úgy, mint korábban az európai nagyvárosi térségekben, Magyarországon is elindultak a szuburbanizációs folyamatok. Ez elsőként és legnagyobb volumenben a Budapesti agglomerációt érintette, kifejtve számos hatását. A folyamatosnak tekinthető kiköltözések következményeként az elővárosi lakosság növekedett, a központi településen lakók száma csökkent. Ez a folyamat később, a 2000-es évekre egyre inkább felgyorsult, és elterjedt az ország valamennyi nagyvárosi térségében.