gazdaság

Vajdaság jelenleg az ország egyik húzó régiója gazdasági tekintetben, ez a jó földrajzi helyzetből, az évszázados hagyományokból, a jó minőségű termőföldre épülő feldolgozóiparból és a többi régió elmaradottságából következik. Vajdaság, mint régió területi és gazdasági fejlődése hasonló mértékben alapul az exogén és az endogén fejlődési formákra.

Gazdaságfejlesztés alatt olyan tudatos beavatkozást értünk, amely gazdasági folyamatok irányát, gazdasági változások mértékét hivatott befolyásolni. Magyarország kormánya 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programot indított a Kárpát-medencében. A Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program jelenleg Magyarország legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési programja, amely úttörő a külhoni gazdaságfejlesztési programok megvalósítása terén, mintaként szolgál a hasonló külhoni programok megvalósításához.

A munkanélküliség a csökkenő tendencia ellenére is a mai magyar társadalom egyik legna-gyobb problémája, amelynek egyik legnagyobb kárvallottai és leginkább érintettjei a fiata-lok, a pályakezdők. A rendszerváltás után a munkanélküliek számának emelkedésével egy időben nőttek meg a területi, regionális különbségek is. Ez a különbség a munkanélküliek számában is megmutatkozik. A munkanélküliség növekedése a háztartások munkajövedel-meit csökkentette, ami különösen sújtotta a fiatalokat. Magyarországon és más EU orszá-gokban is (Gáti et al. 2012).

Jászfényszaru, napjaink egyik legkeresettebb erőforrásával, iparral rendelkezik. Az agrárjellegű terület hasznosítása hosszú múltra tekint vissza, azonban napjainkban a település életét alapjában meghatározó tényezővé az ipar nőtte ki magát. Az jelentős mértékű ipari koncentrálódás miatt a térségben munkaerőhiány jelentkezik, amely mezőgazdasági foglalkoztatásra is kihat (Lengyel, 2010). A mezőgazdasági vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, de a termelés új elemként jelenik meg a szociális foglalkoztatásban.