Gyorsmenü

foglalkoztatás

Az álláskeresők körében végzett felnőttképzés munkaerőpiaci hatásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egyik legrosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező megyéje hazánknak. A magas munkanélküliség ráta és az alacsony foglalkoztatási ráta a Magyar Kormányt az álláskeresők átképzésére késztette. A szekunder adatbázisokra alapozott elemzésem során megvizsgáltam, hogy a képzési programokban való részvételt és azok munkaerőpiaci hatását milyen területi egyenlőtlenségek jellemzik. A képzésbe bevont álláskeresők elhelyezkedésének aránya az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás megjelenésével csökkenni kezdett.

A magyar ép és fogyatékossággal élő fiatalok munkaerőpiaci helyzetének összehasonlító elemzése

A munkanélküliség a csökkenő tendencia ellenére is a mai magyar társadalom egyik legna-gyobb problémája, amelynek egyik legnagyobb kárvallottai és leginkább érintettjei a fiata-lok, a pályakezdők. A rendszerváltás után a munkanélküliek számának emelkedésével egy időben nőttek meg a területi, regionális különbségek is. Ez a különbség a munkanélküliek számában is megmutatkozik. A munkanélküliség növekedése a háztartások munkajövedel-meit csökkentette, ami különösen sújtotta a fiatalokat. Magyarországon és más EU orszá-gokban is (Gáti et al. 2012).

Női generációk és helyzetük a hazai és uniós munkaerőpiacon

A nők gazdasági szerepe jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben Ezen felül a munkaerőpiacon megfigyelhető egy erőteljes generációváltás, mely jelentős kihívás elé állítja mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat. A generációk különféle jegyeket hordoznak, és eltérő elvárásokat támasztanak munkaadóik felé. Jelen tanulmányban a női generációk munkaerőpiaci részvételét vizsgálom Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. A szakirodalmi áttekintést követően az elemzés során az OECD és az Eurostat adataira támaszkodom.

A nők munkaerő-piaci részvétele Magyarországon európai összehasonlításban

Jelen tanulmányban a nők munkaerő-piaci részvételét vizsgálom Magyarországon európai összehasonlításban. A szakirodalmi áttekintést követően az elemzés során az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodtam. A rendszerváltást követően a nők foglalkoztatása továbbra is elmarad az uniós átlagtól, napjainkra a nemek közti egyenlőtlenségek ugyan mérséklődtek hazánkban, de továbbra is érzékelhető, hogy a nők számos nehézséggel kell megküzdjenek bizonyos területeken.