A Köztér és művészet – a polisz terei című írásom a kortárs köztéri művészet, szobrászat kérdéseit járja körül. Az egyéni emlékezés, a közösségi, a történeti emlékezés, a városépítészet szempontjainak, valamint az elmúlt 25 év jellegzetes, magyar köztéri kompozícióinak elemzésével arra keresem a választ, hogyan változnak azok a követelmények, melyeket speciálisan a köztéri művészettel szemben támasztunk?
