szuburbanizáció

A dolgozatban Veresegyház város és Erdőkertes község helyzetét vizsgáljuk atekintetben, hogy az utóbbi években, évtizedekben végbement fejlődés és népességnövekedés milyen hatásokat, problémákat okozott illetve hozott felszínre. Ezt kérdőív segítségével vizsgáltuk, melyet több, mint 800 fő töltött ki.

Az utóbbi évtizedekben, úgy, mint korábban az európai nagyvárosi térségekben, Magyarországon is elindultak a szuburbanizációs folyamatok. Ez elsőként és legnagyobb volumenben a Budapesti agglomerációt érintette, kifejtve számos hatását. A folyamatosnak tekinthető kiköltözések következményeként az elővárosi lakosság növekedett, a központi településen lakók száma csökkent. Ez a folyamat később, a 2000-es évekre egyre inkább felgyorsult, és elterjedt az ország valamennyi nagyvárosi térségében.

Szakirodalmi információk alapján az a falu lesz képes elsősorban fejlődni, amely karakteres funkcióval rendelkezik, fejlődő, diverzifikált várostérséghez tartozik, és amelynek jó az elérhetősége. A nagyobb városok közelében elhelyezkedő falvakban a tipikus vidéki problémák kevésbé jelentkeznek, azonban a fejlesztések irányai gyakran behatároltak. Kutatásunk megkezdésekor a következő kérdéseket tettük fel: Deszk önállóan fejlődő község marad, vagy Szeged elővárosa lesz? Milyen szuburbanizációs változások történtek a deszki-szegedi térségben?

Magyarország a XIX.-XX. századtól kezdődően – hasonlóan a nyugat-európai térséghez – a polgári fejlődés útjára lépett. Ezen belül Budapest, az ország fővárosaként a kedvező természeti adottságok mellett a társadalmi-gazdasági és a közlekedési potenciáljának köszönhetően a Kárpát-medence domináns szereplőjévé vált. A centrumtérség körül törvényszerűen kialakuló agglomerációs települések lakossági és gazdasági szempontból is erősen kötődnek a városhoz, ahol a közlekedési elérhetőséget vizsgáltam.