I24

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy az oktatás, az oktatási intézmények miképpen tudnák befolyásolni a sok esetben a vidéki térségek egyik kiemelt gondját jelentő szociális problémákat. A roma kisebbség és a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának szakirodalmi hátteréből kiindulva primer kutatásunkban a Kiskunlacháza-Áporka Általános Iskolai Társulás diákjai körében végeztünk felmérést, melynek során a diákok iskolai motivációira, preferenciáira, szabadidős tevékenységükre, továbbtanulási terveire, tervezett szakmájukra kérdeztünk rá.

Tanulmányomban az általam 2015 tavaszán Átány, Kömlő és Tiszanána (három dél-hevesi hátrányos helyzetű település) iskoláiban végzett problémapercepció-kutatás eredményeit ismertetem. Kutatásomban a kérdés számomra az volt, hogy vajon a hátrányos helyzetű, pályaválasztás előtt álló fiatalok (a 7-8. osztályos tanulók) miként látják a saját jövőjüket, milyen tanulságokat lehet megfogalmazni az ő és az intézmény, intézményfenntartó szereplők véleményei alapján.

A kutatás során a hátrányos helyzetű tanulók szociális tulajdonságainak felmérését folytattam két - két, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön található általános iskolában, és szakiskolában,ahol a diákokkal készített kérdőíves felmérést, az intézményvezetőkkel folytatott interjúk egészítették ki. A kiválasztott iskolákban fokozottan magas arányban tanulnak hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű diákok, így a nevelési sajátosságokról releváns képet kaphattam a diákok és az intézményvezetők szemszögéből is.