Gyorsmenü

felnőttképzés

Az álláskeresők körében végzett felnőttképzés munkaerőpiaci hatásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egyik legrosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező megyéje hazánknak. A magas munkanélküliség ráta és az alacsony foglalkoztatási ráta a Magyar Kormányt az álláskeresők átképzésére késztette. A szekunder adatbázisokra alapozott elemzésem során megvizsgáltam, hogy a képzési programokban való részvételt és azok munkaerőpiaci hatását milyen területi egyenlőtlenségek jellemzik. A képzésbe bevont álláskeresők elhelyezkedésének aránya az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás megjelenésével csökkenni kezdett.

Európai uniós forrásból támogatott munkaerő-piaci képzések területi eloszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A tanulmány az álláskeresők munkaerő-piaci képzésének területi sajátosságait mutatja be a 2015 és 2019 közötti időszakban Magyarországon, különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyére és annak járásaira, amely a PhD kutatásom mintaterületét képezi. A statisztikai adatbázisokon alapuló szekunder kutatás az OSAP 1665 Statisztikai Felületen elérhető információk feldolgozásával valósult meg. A kutatás fő célja, hogy hiteles képet kapjunk az álláskeresőknek szóló munkaerő-piaci képzéseken résztvevőkről egy relatíve magas munkanélküliségi mutatókkal rendelkező térségben.

Álláskeresők támogatott felnőttképzésében résztvevők vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyei helyszíneken

Az emberi erőforrások fokozódó jelentősége miatt az egész életen át tartó tanuláskoncepciójának megvalósítása nélkül nem beszélhetünk versenyképes tudásalapú társadalomról. A felnőttképzésnek a időről-időre megújuló, versenyképes munkaerő biztosításán túl fontos szerepe van a munkaerőpiacról kiszorult potenciális munkavállalók integrálásában. A felnőttképzésbe beiratkozottak száma alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarországon a második helyet foglalja el Budapestet követően.