vidékfejlesztés

Napjaink élménygazdaságában egyre többen ismerik fel, hogy a stresszes mindennapok testi-, lelki- és szellemi fáradalmainak kipihenésére nem feltétlenül egy zsúfolt nagyváros vagy tömegturisztikai célpont a legalkalmasabb, ezért sokszor falun keresik a vidék romantikáját, az autentikus kultúrát, gasztronómiát, a csendet és nyugalmat, illetve azokat az aktív kikapcsolódási lehetőségeket, amelyeknek a vidék kiváló teret adhat. Fő célcsoportnak a közép- és az idősebb korosztályokat tekinthetjük, de úgy gondoljuk, hogy e termék a fiatal korcsoportok számára is vonzó lehet.

A hungarikumok mint endogén erőforrások szerepét a terület- és vidékfejlesztésben régóta hangsúlyozza a szakirodalom. Egy falukutató tábor keretén belül kifejezetten egy mezőgazdasági terméknek mint endogén erőforrásnak a szerepét vizsgáltuk egy vidéki település, a Kalocsa melletti Bátya esetében, különös tekintettel a foglalkoztatásra, illetve a helyi termék-előállításra. A falu történetében a fűszerpaprika-termesztés kiemelkedő.

Az endogén erőforrások szerepét a vidékfejlesztésben régóta hangsúlyozza a szakirodalom. Egy falukutató tábor keretén belül a mezőgazdaságnak, mint endogén erőforrásnak a szerepét vizsgáltuk egy hagyományos agrár település, a Kalocsa melletti Bátya esetében, különös tekintettel a foglalkoztatásra, illetve a helyi termék-előállításra. A falu történetében a zöldség - közte a fűszer-paprika - termesztés kiemelkedő.

Az elmúlt években Magyarország nagy összegű vidékfejlesztési támogatásokban részesült. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által kifizetett támogatások sok esetben hatásosnak bizonyultak, azonban a nem mezőgazdasági tevékenységi célú diverzifikálásra szánt EU-források hasznosulása Magyarországon nem volt hatékony az utóbbi években. Kutatásom során azt szándékoztam feltárni, hogy mely települések éltek a lehetőséggel és az igénybe vett támogatások okoztak valamilyen változást a vidéki térségekben.

Jelen tanulmány a lakossági elégedettség és szokások vizsgálatára terjed ki a Gyöngyösi kistérség területén. A kérdőívezés célja a városlakók és a nem városlakók véleménykülönbség vizsgálata az elköltözési szándék, tájékozódási szokások és a kistérségi elégedettség témakörében. Az eredmények alapján elmondható, hogy a falu és városlakó válaszolók közel azonos arányban tervezik településük elhagyását. A kistérségi elégedettség kérdéskörét vizsgálva 10-ből 8 esetben szignifikáns véleménykülönbség mutatkozik, mely igazolja a két településtípus eltérő kihívásait.