fejlődés

A tanulmány középpontjában a romániai kis-középvárosok átfogó gazdasági és társadalmi vizsgálata áll. A kutatásunk során a Romániai Nemzeti Statisztikai Hivatal releváns adatai kerültek felhasználásra a két vizsgálati évre, 2015-re és 2019-re vonatkoztatva. Az alapmutatók rendszeréből komplex fejlettségi mutató került kiszámításra, mely során a 24 db alapmutatóból 15 db normalizált, komplex mutatót került kialakításra, melyeket három vizsgálati csoportra osztottunk: demográfiai-társadalmi pillér; ökonómiai pillér; infrastrukturális pillér.

Szakirodalmi információk alapján az a falu lesz képes elsősorban fejlődni, amely karakteres funkcióval rendelkezik, fejlődő, diverzifikált várostérséghez tartozik, és amelynek jó az elérhetősége. A nagyobb városok közelében elhelyezkedő falvakban a tipikus vidéki problémák kevésbé jelentkeznek, azonban a fejlesztések irányai gyakran behatároltak. Kutatásunk megkezdésekor a következő kérdéseket tettük fel: Deszk önállóan fejlődő község marad, vagy Szeged elővárosa lesz? Milyen szuburbanizációs változások történtek a deszki-szegedi térségben?

Lőrinci lakosként, 2016 áprilisában végeztünk egy kérdőíves kutatást témavezetőmmel karöltve Lőrinciben, a Mátravidéki Erőmű városrész kérdéskörét vizsgálva. Kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli a lakosság az erőműi lakótelep környezetét, az épületeket, az ott megtalálható szolgáltatásokat. Természetesen szó esett az elképzelhető fejlesztési lehetőségekről, a lakosok szemszögében. A következőkben a kutatás legfontosabb és legérdekesebb eredményeiről adunk számot.